Ön is utálja, amikor hajnalban fúr vagy porszívózik a szomszéd?

– Előfordul, hogy az ablakból kidobálják a papír zsebkendőt, az üres gyógyszeres dobozokat, szemetet. Az is, hogy a fentebb lakó lehamuzza az alsó szomszéd ablakpárkányát.

„Vagy vasárnap reggel fél kilenckor elkezd valaki porszívózni...”

– sorolta a szomszédok között előforduló konfliktusforrásokat a szolnoki Ady Endre út egyik tízemeletesének közös képviselője.

Fehér Sándorné elárulta, ilyenkor ő nem sok mindent tehet. Ha a lakáson belül történnek nézeteltérések, akkor azt a szomszédoknak egymás között kell elrendezniük.

Ha pedig a társasház közösen használt helyiségeiben, akkor vagy ő, vagy rajta keresztül a takarító intézkedik. Szerinte nem gyakoriak a fenti esetek, de társasházuk akkora, mint egy kisebb faluközösség a maga százhuszonhét lakásával.

A sokfajta ember és élethelyzet miatt, bár hangsúlyozza, náluk nem jellemző, elkerülhetetlen az összetűzés.

– Az is megesik, hogy a kutya bepiszkít a liftbe, szépen elmegy a gazdája, és otthagyja. Nemrég kiragasztottunk a liftben egy levelet, melyben a társas együttélés szabályainak betartására hívtuk fel a kutyatulajdonosok figyelmét.

– Vicces vége lett, nem szakították le, de a kiírás alá sokan tettek hirdetéseket, hogy „krumpli, vagy fa van eladó” – tette hozzá nevetve.

– A mi társasházunkban a legtöbb probléma a különféle zajokkal szokott lenni, ugyanis minden nagyon áthallatszódik a falakon. A kutyaugatás, a hangos zenehallgatás, a porszívózúgás.

– Még az is, ha a fölöttünk lévő lakásban futkároznak a gyerekek vagy műanyag kismotorokon gurulnak – panaszolta honlapunknak egy szolnoki, kisgyermekes anyuka.

– Ennél már csak az a zavaróbb, amikor a folyosón rohangálnak és ordítanak a csemeték, az apuka pedig üvöltözik velük. De ha egy nő magas sarkú cipőben trappol végig a folyosón, azt is mindenki hallja.

– Ezenkívül az állattartókkal is szokott gond lenni. Elég gyakori, hogy a jószágok a liftben végzik el a dolgukat. Volt azonban olyan lakó, akinek a kutyája a lépcsőházi szőnyegen hagyott egy jókora foltot, de nem takarította fel utána.

– A másik probléma az erkélyen dohányzó szomszédok. Nem csak a szétdobált csikkek miatt, de a füst a mi erkélyünkre is átgomolyog és a nyitott ablakon még a lakásba is bekerül – tette hozzá.

– Az ilyen problémák hozzánk nagyon ritkán jutnak el, de nem is tudunk semmit tenni a megoldásuk érdekében – mondta honlapunknak Medveczki Tivadar, a Móra Lakásszövetkezet elnöke.

– Amikor ugyanis történik az eset, például hangosan szól a zene, akkor mi nem vagyunk jelen. Amikor pedig számon kérjük a hangoskodó lakót, letagadja tettét.

– Ilyen helyzetekben elég nehéz igazságot tenni, és mi nem rendelkezünk ilyen hatáskörrel sem. Az ilyen problémákat a két lakástulajdonosnak kellene egymás között normális hangnemben megbeszélni, és akkor nem volna ebből vita.

– Én azonban abban látom a legnagyobb problémát, hogy a lakók nem tudnak vagy nem akarnak alkalmazkodni egymáshoz. Mindenki azt hiszi, hogy valamivel több, mint a másik és mindenben a hibát keresik.

– A legborzasztóbb viszont az, hogy nem is akarnak segíteni a másiknak – adott hangot véleményének az elnök.

Kifejtette, gyakran előfordul, hogy az új lakók nem tudnak beilleszkedni a lakóközösségbe, nem tudják, hogy mi a megszokott menetrend.

– Például nem takarítják a folyosókat és a közös helyiségeket, mondván, hogy majd valaki megcsinálja. Persze, tisztelet a kivételnek, mert vannak olyanok, akik azonnal be tudnak illeszkedni a közösségbe, felveszik a ritmust, de nem mindenki ilyen.

– A másik probléma pedig az, hogy a kisállattartók már túl későn viszik le a kutyákat. Nem egyszer mondták már ugyanis a takarítók, hogy furcsaságokat kellett feltakarítaniuk a liftből..

A tartozások behajtása is nehéz bizonyos esetekben

Medveczki Tivadar a tartozásokról elmondta, hogy a lakók egy-két havonta megkapják az erről szóló értesítéseket. A baj azonban az, hogy sok hirdetmény landol a postaládájukban és ezekkel együtt az ő leveleiket is kidobják.

– Vannak olyan lakók, akikkel meg lehet beszélni a lehetőségeket, és megállapodást kötünk, hogy hogyan tudják rendezni a tartozásukat. Ha ezt nem teszik meg, akkor viszont végrehajtást indítunk.

– Olyanra még nem volt példa, hogy ki kellett költöztetni egy lakót. Olyan viszont már előfordult, hogy a gyűlésen megszavazták a lakástulajdonosok, hogy árverezzék el a lakást, mert nem akarják továbbvinni a felhalmozott közös költséget.

– Az érintett azonban nem is lakta a lakást, és a mai napig nem tudjuk, hol van – árulta el.

Fehér Sándorné szerint a közös költség behajtása is okoz nehézséget egy ekkora társasházban, de az évek alatt egyre inkább javult a helyzet.

– Megvannak már rá a jogszabályok adta módszerek. Aki egy hónappal maradt el, azt nem nevezem tartózónak, mert elfelejthette, elutazott, beteg, bármi történhetett vele, majd pótolja.

– Ha jó ideig mégsem, először csak a postaládába dobáljuk be az erről szóló tájékoztatót. Aki erre sem reagál, és három hónapnál több tartozása van, még mindig nem tesszük meg a komolyabb lépest, de átadjuk az ügyvédnek a nevét, címét, és ügyvéd szólítja fel.

– Erre már jobban hallgatnak. Ha még ezután sem reagálnak, akkor az ügyvéd átadja a behajtóknak – mondta Fehér Sándorné, majd hozzátette, ezzel a módszerrel a saját társasházukban drasztikusan csökkent a tartozás összege.