Már 28 éve töretlenül szereti a munkáját – interjú a megyei rendőrfőkapitánnyal

– Mindig rendőr akart lenni? Mikor és miért döntött úgy, hogy felveszi az egyenruhát?

– Hogy mindig rendőr akartam-e lenni? Már tizenhat-tizennyolc éves koromban megfogalmazódott bennem a gondolat, és tartottam is magam ehhez. Érettségi után a megyei rendőr-főkapitányságra jelentkeztem.

– Annak pedig, hogy miért ezt a hivatást választottam, rengeteg oka volt. A legfontosabb azonban az, hogy szerettem volna emberekkel foglalkozni. A tanári pálya is szóba került, de inkább a rendőrség mellett tettem le a voksomat.

– Később kiderült, hogy jól döntöttem, hisz’ itt emberekkel foglalkozhatok és problémákat oldhatok meg. A munka változatos, és ha keményen dolgozunk, még karriert is építhetünk.

– Nyomozóként kezdte pályafutását. Melyek azok az esetek ebből az időszakból, melyek emlékezetesek, érdekesek?

– Rengeteg esetet sorolhatnék. Pályám kezdetén kifejezetten a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekben nyomoztam Csongrád megyében és Szeged területén.

– Abban az időben, 1990 és 1995 között nagyon sok sikeres és komoly ügyünk volt, melyeknek országos hírértéke is volt. Ami viszont talán a legnagyobb visszhangot keltette, 1991-ben történt.

– A Szegedi Tudományegyetem gyógyszertárába törtek be fiatalok, és elvitték a készleten lévő összes kábítószer-készítményt, a szemészeti kokaintól kezdve a különféle morfiumszármazékokig.

– Egy komoly, szisztematikus nyomozással körülbelül két hét alatt sikerült elfognunk az összes elkövetőt. Ez országos visszhangot is kiváltott, komoly szakmai sikernek könyvelhettük el.

– Sokáig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozott. Rendőrségi szempontból mennyire más Csongrád, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye?

– Mivel az Országos Rendőr-főkapitányságon a bűnügyi munka szakmai irányítása volt a feladatom, az ország minden bűnügyi szervének a működésébe beleláttam. Így elmondhatom, hogy minden megyének megvannak a maga sajátosságai.

– Csongrád megye egyik specialitása, hogy államhatárral rendelkezik, mely mindig különleges és másfajta feladatot is ad egy megyének. Ott inkább a szervezett bűnözés irányába mutató bűncselekmények történtek, míg Szolnok megyében azok a jogsértések jellemzőek, melyek az állampolgárok vagyoni biztonságát sértik.

– A közlekedés területén is vannak különbségek, hiszen Jász-Nagykun-Szolnok megyében nincs autópálya. Emellett Szeged egy egyetemváros, rengeteg fiatallal és külföldi diákkal, így teljesen más a közterületek biztonsága, és máshogy kell ezek rendjét felügyelni.

– Miben más rendőrfőkapitánynak lenni, mint például nyomozónak?

– Vezetőnek lenni teljesen más. Egy főkapitánynak ugyanis már nemcsak a bűnügyekkel, a nyomozással kell foglalkoznia, hanem ugyanolyan kedves kell legyen számára a közrend, a közlekedés, az igazgatásrendészet, a hivatal és a sajtó is.

– Ez inkább egy szervezési, irányítási feladat. Egy főkapitánynak az a dolga, hogy célokat határozzon meg, kijelölje az utat, a feladatokat, melyek a jó eredményekhez vezetnek, számon kérjen, és ha valami nem megy, segítse a jó munkát.

– A leglényegesebb feladat azonban mindenféleképpen az állománnyal való törődés, a beosztottak támogatása.

– Jász-Nagykun-Szolnok megye rendőrfőkapitányaként történt-e önnel valami emlékezetes?

– A megyei, hároméves pályafutásom során számos érdekes dolog történt, de talán a leglényegesebbnek két eseményt emelnék ki.

– Az egyik a Jászságban eltűnt fiatal nő ügyének az utólagos felderítése, amiről kiderült, hogy emberölés. Kollégáim nem nyugodtak bele abba, hogy egy egyszerű eltűnésről van szó, és így nem hagytunk szabadlábon egy gyilkost.

– Ugyanez történt a másik emberölési ügy esetében is, mely a közelmúltban történt Rákóczifalván. Biztos vagyok benne, hogy mindkét eset felderítése növelte és erősítette az emberek rendőrségbe vetett bizalmát.

– Milyen érzés volt átvenni a Szent György Érdemjelet?

– Úgy gondolom, minden dicséret jólesik az embernek. Ezzel én is így vagyok, azonban ha egy szervezet vezetőjét ismerik el, akkor az mindig a szervezetnek is szól.

– A munkánkban fontos a motiváció és nekem is szükségem van az ösztönzésre, így nagyon örülök az elismerésnek. Nemcsak a kollégáimnak mondok ezért köszönetet, hanem az állampolgároknak is.

– Ugyanis az, hogy most ilyen jól teljesít a megyei rendőr-főkapitányság, csak úgy működik, ha partnerségben vagyunk egymással, civilekkel, hatóságokkal, emberekkel.

– Melyek a legnagyobb sikerei rendőri pályafutása során?

– Azt gondolom, hogy a bűnügyi munkában megtettem, amit meg szerettem volna. Azzal, hogy irányíthattam a Magyar Rendőrség bűnügyi szakmai felügyeletét az Országos Rendőr-főkapitányságon, mondhatjuk, hogy a bűnügyi szakmában a csúcsra értem.

– Abban az időben volt ráhatásom azokra a területekre, melyeket szerettem volna valamilyen szinten más formában látni, és örültem, hogy tudtam ilyen módon alakítani a bűnügyi szakvilág munkáját.

– A számos elismerés közül pedig, amelyekben pályafutásom során részesültem, talán a legjelentősebb a dandártábornoki kinevezésem. Ezt a kitüntetést tavaly áprilisban vehettem át a köztársasági elnöktől.

„Egy főkapitány életében ez igen jelentős eseménynek számít...”

– Már huszonnyolc éve rendőr. Így visszatekintve erre az időszakra, jól döntött, hogy ezt a szakmát választotta?

– Teljesen jól. Ha ma kéne döntenem, akkor is ezt választanám. Most is ugyanúgy szeretem ezt a munkát, mint amikor elkezdtem.

– Mi a hobbija? Hogyan kapcsolódik ki?

– A kikapcsolódás nálam többrétű. Szeretek olvasni, kulturális rendezvényekre, koncertekre, színházba járni. Emellett a szellemi képességemet is próbálom folyamatosan pallérozni.

– Erre azért van szükség, mert a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetében és a Gyógyszerésztudományi Karon is rendszeresen tartok előadásokat. Nyilván, amikor az ember oktat és tudást ad át, rákényszerül, hogy frissítse a saját tudását is.

– A mai világban ugyanis az internetnek köszönhetően bármilyen információhoz pillanatok alatt hozzájuthatunk, főleg a fiatalok. Tehát, ha valaki nem hiteles, az nagyon gyorsan elbukik.

– Én is rá vagyok kényszerítve, hogy fejlesszem szakmai tudásomat, ez azonban nekem a kikapcsolódást jelenti. Emellett természetesen arra is odafigyelek, hogy hetente kétszer legalább egy órát intenzíven sportoljak, hisz’ fontosnak tartom a mozgást is.

Bűnügyi nyomozóként kezdte pályafutását

Dr. Urbán Zoltán 1990-ben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának Gazdaságvédelmi Alosztályán bűnügyi nyomozóként kezdett. 1992-ben a Nyomozó Alosztály, 1995-ben pedig a Bűnügyi Osztály bűnügyi nyomozója lett. 1997-től a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály bűnügyi nyomozójaként teljesített szolgálatot.

2004-ben kapta meg első vezetői beosztását, amikor kinevezték a Nemzeti Nyomozó Iroda Területi Főosztály Dél-alföldi Régió vezetőjének. 2010-ben az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály vezetője, egyben az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese lett és a magyar rendőrség bűnügyi munkájának szakmai irányítója.

2012-től 2015-ig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettesévé nevezték ki, majd 2015. április 1-jétől a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé.

2015-ben Magyarország belügyminisztere rendőr ezredessé léptette elő, majd rendőrségi főtanácsosi címet adományozott neki. Tavaly Magyarország köztársasági elnöke rendőr dandártábornokká nevezte ki.

Nős és két felnőtt gyermek édesapja.