A szabályszegésről készült videófelvétel önmagában nem bír bizonyító erővel

A leggyakrabban gyorshajtókat vagy tilosban parkolókat fényképeznek, videóznak a felhasználók – megyénkben is ez a tendencia. Nem véletlenül: egyre elterjedtebbek az autókban a fedélzeti kamerák, hiszen már megfizethető áron hozzá lehet jutni az alapmodellekhez, segítségükkel akár egy vitás közlekedési helyzet is könnyen tisztázható.

Ezenkívül már szinte mindenki zsebében ott lapul az okostelefon, amivel bárhol képeket lehet készíteni. Így nem csoda, hogy egyre több olyan fotót, videót lehet látni a közösségi oldalakon, ahol éppen szabálytalanul parkoló, közlekedő sofőröket örökítenek meg a feltöltők.

Ezek alá sokszor érkeznek olyan kommentek, melyek cselekvésre buzdítják az illetékes szerveket, ráadásul sokszor még a rendszám is jól kivehető…

– Ez azonban adatvédelmi okok miatt nem ajánlott – világított rá egy szolnoki ügyvéd. A törvény szerint ugyanis „személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy ha azt törvény, vagy – törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.”

– Tehát mielőtt fotót készítenénk valakiről, engedélyt kell kérnünk, hiszen hozzá kell járulnia például a közzétételhez, a sokszorosításhoz. Vannak azonban olyan szituációk, amikor vélelmezhető a hozzájárulás, például ha az autós behajt egy parkolóházba vagy mélygarázsba, ahol tudja, hogy kamera működik, tehát videófelvétel készül róla.

– Egy gépkocsinak ugyan nincsenek személyiségi jogai, viszont a rendszám védett adatnak tekinthető. Ajánlott ezért kitakarni közzététel előtt, így elveszíti egyediségét és akkor már nem lehet beazonosítani – magyarázta a szakember.

Felkerestük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságot, mert arra voltunk kíváncsiak, a rendőrség számára bizonyító erejű dokumentumnak számít-e, ha valaki gyorshajtásról, tilos helyen parkolásról vagy bármilyen egyéb szabálytalanságról képet közöl, videót tesz fel a közösségi oldalak egyikére.

Mivel a téma általánosnak tekinthető, és nem csak megyénkre érvényes az Országos Rendőr-főkapitányságtól kaptunk választ a kérdésünkre.

Az ORFK közölte, hogy szabályszegésről készült videófelvétel önmagában nem bír bizonyító erővel. Az eljárás feljelentés alapján indul meg, vagy ha a hatóság, illetve a bíróság hivatali hatáskörben tudomást szerez róla, valamint ha a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy észleli a szabálysértést.

Közigazgatási eljárásban büntetendő jogsértés esetében sem elegendő, ha pusztán egy fényképet vagy videófelvételt juttatnak el a hatósághoz. Ilyen esetekben ugyanis nem lehet kétséget kizáróan minden esetben eldönteni azt, hogy a felvétel hol, mikor készült.

Hiába látszik a felvételen egy időpont, azonban az az eszköz, amivel készítették, valószínűleg nem egy hitelesített eszköz, ezért kétséget kizáró módon bizonyítékként nem használható fel.

Ahhoz, hogy a felvételt a hatóság bizonyítékként értékelje, szükséges a készítőjének tanúkénti meghallgatása, ahol jegyzőkönyvben nyilatkozik a képkészítés körülményeiről, valamint időpontjáról – áll az ORFK hírportálunknak küldött válaszában.

Nem elég egy fotó a feljelentéshez

Az ORFK-tól megtudtuk, hogy ha szabálysértést észlelünk, szóban vagy írásban tehetünk feljelentést, melynek tartalmaznia kell a cselekmény helyének, idejének és az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint – amennyiben ismert – az eljárás alá vont személy adatait.

Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. A bizonyítást megkönnyíti a szabályszegésről készült videófelvétel vagy fénykép.

A feljelentő a szabálysértési eljárásban tanúként vehet részt, ezért meg kell adnia a személyazonosító és lakcímadatait is annak érdekében, hogy a hatóság indokolt esetben berendelhesse. Az ismeretlen személy által elkövetett szabálysértési ügyben a feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál célszerű megtenni.