Az utóbbi évek legnagyobb ásatását fejezik be Jászfényszaru határában

Az ásatásokat Gulyás András Zoltán, a Jász Múzeum vezető régésze irányítja. Mint mondta, rendkívül leletgazdag kutatómunkát zárhatnak le. Az őskorból, az ókorból és a középkorból is kerültek elő különböző tárgyak.

A munka azért indult el, mert a város önkormányzata a területet a későbbiekben értékesíteni szeretné, de előtte lehetőséget teremtettek a régészeti emlékek feltárásara.

– A legtöbb lelet a harmadik-negyedik századból került elő. Egy nagy méretű szarmata telep nyugati nyúlványát tárhattuk fel, számos épülettel és a hozzájuk tartozó tárológödrökkel – mondta Gulyás András Zoltán.

– Rengeteg gyönyörű, negyedik századi kerámiával gyarapodhat a Jász Múzeum gyűjteménye, de találtunk római kulcsot, illetve római üveget is. Azt már korábban megállapíthattuk, hogy a szarmata telep és Pannónia Provincia római népe kapcsolatban volt egymással.

– Ez az a kor, amikor a Csörsz-árok – a teleptől néhány száz méterre húzódik – védősáncrendszere a germánok támadásától védte a szarmata telepeket.

A kutatások alkalmával a régészek négy honfoglalás kori sírt is találtak, amelyek közül kettő teljesen ép volt, a másik kettőt korábban már megbolygatták. Különlegességet jelentett, hogy a Jászságban először találtak olyan sírt ebből a korból, amelyben egy szablyát is elhelyeztek. Ráadásul az egész országban is ritkaságszámba megy a sírban talált tarsolyzáró előkerülése is.

– Az mindenképpen érdekesség, hogy a közvetlenül egymás mellett talált két sírban egy idősebb és egy fiatalabb férfit temettek el. Azt tervezzük, hogy genetikai és antropológiai vizsgálatokat is végeztetünk majd annak érdekében, hogy kiderüljön, volt-e rokoni kapcsolat a honfoglalás kori harcosok között – tette hozzá a kutatásvezető.

Az elmúlt napok eredménye pedig az, hogy egy újabb történelmi korból is előkerültek leletek. Nevezetesen egy őskori, paleolit tábor kőeszközeit is beazonosíthatták a régészek, sőt, az is egyértelmű, hogy a kőeszközök anyagát a közeli Mátrából gyűjthették össze a tizenkétezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élő vadászok.

– A két hónapos kutatómunka során előkerült leletek egy teljes időszaki kiállításra való anyagot szolgáltattak számunkra – jegyezte meg a vezető régész. – Az elkövetkező hónapokban ezek leltárba vétele, illetve utólagos vizsgálata következik majd.

– Összehangolt munkára volt szükség, a feltárás heteiben összességében harmincöt ember dolgozott a háromhektáros területen – tudtuk meg a kutatás vezetőjétől.

– Segítettek a munkában múzeumi önkéntesek és múzeumbarát fémkeresősök egyaránt (Bozsik Vivien, Kupor Zoltán, Steuer István, Kubon Péter, Milák Imre Károly, Kerékgyártó Gyula), de segítségükre voltak cégek is – mondta Gulyás András Zoltán.