Az országosnál alacsonyabb a feketemunkások aránya megyénkben

Összesen 208 Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság idén január 1. és március 31. között. A vizsgálatok során a foglalkoztatók 68 százalékánál (142 darab) tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 1380 munkavállaló 41 százalékát (566 fő) érintették.

Utóbbi adat az országban a legkedvezőbb, ugyanis megyénkben foglalkoztatták arányaiban a legtöbb munkavállalót szabályosan az ellenőrzéssel érintett munkáltatóknál.

A jelentésből az is kiderül, hogy az ellenőrzések száma az idei és tavalyi év első negyedévében közel azonos volt, körülbelül kétszáz ellenőrzést végzett a munkaügyi hatóság. A tavalyi év hasonló időszakához képest csökkent mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya.

A legtöbb ellenőrzést a kereskedelmi munkáltatóknál folytatták le a hatóság munkatársai, mely az országos átlagot is meghaladta. Míg az építőiparban kevesebb ellenőrzés történt arányaiban az országos adatokkal összevetve.

A főbb jogsértések megoszlását tekintve megyénkben az „egyéb” főbb jogsértések érintették a legtöbb munkavállalót (79 százalék), mely a tavalyi adatokhoz képest is kimagasló eltérés. Ez annak az eredménye, hogy nem a törvényi szabályozás szerint adták ki a szabadságot több száz munkavállalónak.

Vagy nem biztosították a munkavállalóknak, hogy egy naptári évben legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljenek a munkavégzési kötelezettség alól vagy a tárgyévi szabadságokat nem teljes egészében a tárgyévben adták ki.

A feketefoglalkoztatás az első negyedévben a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 8 százalékát érintette. Munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságok nem voltak jellemzőek.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok a főbb jogsértések öt százalékát tették ki, melynek közel hetven százaléka a kereskedelem területén valósult meg, főként a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartásokkal.

Munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók hét százalékát adták, és a legtöbb munkavállalót a bérek határidőben történő kifizetésének elmaradása érintette az építőipar területén. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a kereskedelem területén is „magasabb” munkavállalói létszámot érintettek.

Bakos József főosztályvezető hírportálunknak elmondta, megyénkben az utóbbi években az ellenőrzött munkáltatók között az országos átlaghoz képest alacsonyabb mértékű volt a feketefoglalkoztatás. Az első negyedévben az 1380 ellenőrzött munkavállaló közül 51-et foglalkoztattak feketén.

Ennek leggyakoribb módja – a többi megyéhez hasonlóan – a bejelentés elmulasztása volt, egyéb formái közül is, csak az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása és a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás jelent meg minimális számban.

Ami a feketefoglalkoztatás ágazati megoszlását illeti, megyénkben az első negyedévben a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és az építőiparban, közel azonos volt a feketén foglalkoztatottak száma (13, 12, illetve 11 fő).

Ebből is látszik, hogy megyénkben az országos tapasztalatoktól eltérően nem az építő-, hanem a feldolgozóiparban foglalkoztatták a legtöbb alkalmazottat feketén. Ez az ágazat adta a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 25 százalékát.

Szintén magas e tekintetben a megjelenési aránya a vendéglátásnak (23 százalék) és az építőiparnak (22 százalék). Míg a szállítás, raktározás, valamint az egyéb ágazatok 10–10 százalékos „szeletet” foglalt el, addig a kereskedelmi vállalkozásoknál ellenőrzött dolgozók 8 százalékát foglalkoztatták feketén. A vagyonvédelmi ágazatban mindössze két százalék ez az arány.

Segítenek a munkáltatók

Bakos József tájékoztatása szerint az ellenőrzés alá vont megyei munkáltatók többnyire együttműködőek voltak.

– Néhány esetben előfordult, hogy a munkáltató a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban nemtetszését fejezte ki, vagy kisebb konfliktus alakult ki. Ezt főleg az építőipar és a mezőgazdaság területén tapasztalták. Súlyos atrocitás, tettlegesség azonban nem történt.

– Gyakran a szükséges iratokat nem küldi meg a munkáltató, vagy az idézésre nem jelenik meg a tanú vagy az ügyfél – fogalmazott a főosztályvezető.

Hozzátette, a munkavállalók alapvetően nem akadályozzák az ellenőrzéseket, azonban jellemzően az építőipar területén több esetben próbálkoznak azzal, hogy az ellenőrzés helyszínét elhagyják.