Hiába a sok figyelmeztetés a mustgáz veszélyeiről

Az utóbbi években megyénkben nem történt tragédia, de még mustgázmérgezésshez sem riasztották a tűzoltókat. Köszönhető ez annak is, hogy az emberek betartják az előírásokat – tudtuk meg Németh Ádám megyei katasztrófavédelmi szóvivőtől, aki közleményben hívta fel a figyelmet a szüreti időszak egyik jelentős veszélyforrására.

A problémát a mustgáz jelenti, amely a gyümölcsök erjedése során keletkezik. Ez egyszerű szén-dioxid, színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáznemű anyag. A mustgáz zárt helyiségben a padlótól indulva telíti el a helyiséget, oxigénhiányos állapotot idézve elő.

Ha valaki egy ilyen környezetbe lép, csakhamar fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalhat, és egy idő után az illető megfulladhat.

László Imre, a Cibakháza–Tiszaföldvár–Homok Szőlőtermelőinek és Borkedvelőinek Egyesülete elnöke hangsúlyozta, hogy a mustgáz nagyon veszélyes, ezért szüret idején gyertya nélkül semmiképpen sem szabad lemenni a pincébe.

– Történt már a környezetemben mustgázmérgezés. Az egyik ismerősöm ugyan nem nagy mennyiségű bort készített, mégis felhalmozódott annyi mustgáz a pincéjében, hogy rosszul lett tőle, és ki kellett menteni – emlékezett vissza László Imre.

– Ebből is látszik, hogy mindig óvatosnak kell lenni, még akkor is, ha nem jelentős bormennyiségről van szó. Ugyanis, ha nem mozog a levegő, megtelhet mustgázzal a helyiség, ami nagyon veszélyes.

– Az én pincém nem kifejezetten borospince, és mindössze kétszer három méteres, de a mustgázra akkor is figyelni kell. Éppen ezért rendszeresen szellőztetem, és szüret idején soha nem megyek le gyertya nélkül. Ha pedig gond lenne, vagyis a láng elaludna, már jönnék is fel, de szerencsére ilyen még nem történt – tette hozzá.

– Mivel a gyertya csak jelzésre szolgál, ezért egy nagy teljesítményű ventilátort is beszereltettem a pincébe – árulta el lapunknak egy Cserkeszőlőn élő borász.

– Ez egy csőhöz csatlakozik, és alulról szívja ki a pincében lévő légteret, a talajtól tizenöt centiméterre, ahol a szén-dioxid is felgyülemlik.

– Az ablakok pedig a plafonhoz közel találhatóak, itt be tud áramlani a friss levegő. Ha úgy tervezzük, hogy lemegyünk a pincébe, bekapcsoljuk előtte a ventilátort, de a biztonság kedvéért még a gyertyapróbás módszert is alkalmazzuk.

– Ez azért jó, mert a gyertya égéséhez több oxigén kell, mint amire az embernek szüksége van. Ha pedig lent tartózkodunk a pincében, folyamatosan megy a ventilátor és általában egy gyertya is mindig ég.

– Letesszük a földre, ugyanis a szén-dioxid itt jelenik meg először. Vagyis, ha elalszik a gyertya, még van idő kimenekülni, amíg fejmagasságig ér a „gyilkos” gáz. Így kétszeresen is be vagyunk biztosítva.

– Régen egyébként volt olyan szokás, hogy a pincében tartózkodónak szüreti időben fütyülnie kellett, és ha elhallgatott a fütyülés, a többiek már indultak is érte.

A gyertya a bot végén jó megoldás

– A mustgázmérgezések megelőzhetők a pincék rendszeres szellőztetésével, a hordók nagy térben való elhelyezésével, gázérzékelő telepítésével – magyarázta Németh Ádám.

– Hagyományos módszer, ha egy bot végére egy égő gyertyát helyezünk, és azt derékmagasságban magunk előtt tartva közelítjük meg a helyiséget. Ha a láng elalszik, akkor nagy a mustgáz-koncentráció, a pincét el kell hagyni! Ha ilyet tapasztalunk, hívjuk a 112-őt, mivel a sérültet csak légzőkészülék segítségével lehet kimenteni.