Már aratják a napraforgót, nagyon változó a megyei terméshozam

Megyeszékhely környékei földjeikről Rigó Andrásék közel ötven százalékban learatták már a napraforgót, most éppen az abonyi határban lévő táblán dolgoznak.

– Ezen a területen jobb a termés, itt kétszer-háromszor is volt rá eső, míg a besenyszögi határban egyszer sem, így ott gyengébb lett, ott amúgy is szikes, kötött a talaj. A talaj állapota egyébként kedvező az aratáshoz.

– Mihelyt végzünk a napraforgóval, belekezdünk a kukoricába, lassan már az is aratható, jó a víztartalma. A kukorica is elfogadhatónak ígérkezik, de ennél is területfüggő, hogy milyen a termés. A búzatermésünk sajnos átlagon aluli lett az aszály miatt.

– Tavasszal volt ugyan sok eső, utána viszont „elzárták az égi csapot”. Így aztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az őszi vetésű gabonák veszteségesek. A tavaszi vetésű zab ki se kelt, annyira nem volt itt eső – adott helyzetképet a gazda.

– A kukorica aratását még nem kezdtük meg, de nagyon változó a termés, a csapadék is nagyon rapszodikus volt, de itt, Tiszasüly környékén minimális esett. Gyenge közepes termésre számítunk összességében – számolt be róla Fekete József, a Tiszasülyi Gazdakör elnöke.

– A napraforgó jobban bírta az aszályt, hektáronként két-három tonna a termésátlag, de még az aratás elején járunk. A búzatermés két és fél, illetve öt tonna közötti termésátlagot hozott.

– A fénymagot azonban nem is kellett betakarítani, mondhatni tárcsával arattuk, nem kombájnnal, pedig volt belőle száz hektár. Most a repcét már elvetettem, a búzavetésig viszont kellene még csapadék.

Marinka László rákóczifalvai földjein is folyamatban van a napraforgó betakarítása.

– Nem lesz rossz a termésátlag, a napraforgó ára viszont tízéves mélyponton van – mutatott rá a gazdálkodó.

– Volt már, hogy tonnáját száznegyvenezer forintért tudtuk értékesíteni, most viszont alig haladja meg a nyolcvanezret. A gázolaj ára közben literenként négyszáz forint fölé emelkedett, ami több mint húsz százalékos drágulást jelent.

– Emellett az egyéb költségek is nőttek, többek között az inputanyagok ára vagy a munkabér költsége is. Emelkedett viszont a búza és a kukorica ára, de az említettek miatt nem lesz rajtuk ezzel arányos hasznunk. A repcevetésekkel már végeztünk, a szeptember eleji csapadék pedig kedvezett a kelésnek.

– A kukorica aratását még nem kezdtük meg, de úgy tűnik, vannak nagyon jó táblák és gyengébbek is. A korábban elvetett kukorica szebb, az április-májusi vetésű az aszály miatt viszont nem fejlődött olyan jól, így lesz tábla, ahol a termésátlag a hektáronkénti tíz tonnát is eléri, és olyan is, ahol csak a hat tonnát.

– A napraforgó nálunk nem úgy termett, mint szerettük volna – árulta el a tiszaburai gazdálkodó, Ratkai Zoltán.

– Vetési időben állt a földeken a víz, a megmunkálás után viszont kiszáradt a talaj. Hektáronként 2,1 tonnára jött ki a termésátlag, de területenként nagyon változó, volt olyan rész, amit be se tudtunk vetni. El is loptak a termésből, a falu határában ez sajnos előfordul.

– Az árpa is hasonlóan vegyes, mint a napraforgó, 3,2 tonna volt hektáronként a termésátlag. A búza jó közepes lett, 4,7 tonna hektáronként. Most vetettük el a repcét, már kikelt, de nagyon kellene rá a csapadék. Jelenleg a napraforgó talajmunkáit végezzük.

Kevesebb lesz a kukorica is a Jászkunság földjein

A nyári betakarítási munkafolyamatok idén körülbelül két héttel korábban megkezdődtek, tudtuk meg Hubai Imre Csabától, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökétől.

– A napraforgó betakarítása nyolc-tíz napja tart, és az tapasztalható, hogy az aszály nyolc-tíz százalékkal csökkentette a hozamot. A szója betakarítása is nagy figyelmet kap, két-három tonna hektáronkénti termésátlagra lehet számítani, de ez is megsínylette a nagy meleget.

– A kukorica aratása is megkezdődött, tíz-tizenkettő százalékkal lesz kevesebb az aszály miatt, de a minősége jó. Érésnél a gondot az jelentette, hogy a kukorica levele megszáradt, így azon keresztül a növény nem tudta leadni a vizet.

– De nagyon nagy a szórás a megyében a termést illetően, mivel jelentős különbségek voltak a fejlődési időszak alatt a csapadék mennyiségében, volt, ahol csak hat-tíz milliméter esett, máshol harminc-negyven milliméter is – összegezte Hubai Imre Csaba.