Oktatás: a jövő szakmáinak 65 százalékát nem ismerjük

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Neumann János Egyetem szakképzési konferenciáján hírportálunknak is beszámolt a munkaerőpiac jelenlegi kihívásairól. Mint mondta, a hiányszakmák terén a területi sajátosságokra kell koncentrálniuk a megyei kamaráknak, s a képzéseknek egyaránt.

– Az ács szakma esetében például jól látszik, hogy nagyon kevés ilyen szakembert képzünk. Bár ez is területenként változó. Mára azt látjuk, majdnem az összes ágazatban van hiányszakma – taglalta.

Kérdésünkre, hogy miként lehetne több fiatalt ösztönözni a szakmák tanulására, az államtitkár úgy fogalmazott, a legifjabbakat szűkebb környezetükben kell megszólítani.

– Fontos lenne azt megmutatnunk nekik, hogy a lakóhelyükhöz közel milyen lehetőségeik vannak a szakmaválasztás terén – mondta.

Pölöskei Gáborné előadásában már arról beszélt, az elkövetkezendő évek szakmáinak 65 százalékát nem ismerjük. Ez pedig jelentős kihívások elé állítja az oktatást.

– A szakképzés nagy lehetősége a gyakorlati oktatás, a problémamegoldás és a hálózatban gondolkodás.

– Erre ma óriási szükség van, hiszen megfordult a trend, nincs szakképzett munkaerő. S ha a cégek ideje azzal megy el, hogy az iskolák által kibocsátott gyerekeket még évekig képezniük kell, az már nem hatékony – emlékeztetett.

Majd hozzáfűzte, a szakgimnáziumoknak szerinte a mérnökképzés „előszobájának” kell lenniük. Ezzel együtt pedig sokkal több szakképzett fiatalnak lenne helye a hazai munkaerő-piacon.

– A nemzetközi adatok azt mutatják, Németországban a diákok 60 százaléka tanul szakmát, s csupán 40 százalékuk jut el az érettségiig. Nálunk éppen ennek fordítottja jellemző!

– Ausztriában ugyanakkor a gyerekek 23 százaléka jelentkezik gimnáziumba, idehaza a tanulók 40 százaléka – részletezte az államtitkár.

A tanácskozáson a munkában és az oktatásban tapasztalható generációs különbségekről is szót ejtettek.