Különleges török kori oszlopok díszítik a tanyasi birtokot

Jócskán elhagytuk már a falut, minekután hosszan elnyúló földek és apró tanyák jelezték, új környezetbe csöppentünk. Ám a csak látszólag egysíkú világból több alföldi birtok is kiemelkedett. Köztük egy kúriaszerű családi otthon, ahol úgy döntöttünk, feltétlenül „lehorgonyzunk”...

– Szép jó napot! Mi járatban errefelé? – üdvözölt barátsággal ifjabb Luzsányi László, mielőtt arról kérdeztük, hogy s mint zajlik az élet a törteli tanyavilágban.

– Már régóta szüleimmel élek ezen a birtokon. Mit is mondhatnék, a háznak és a környéknek egyaránt nagyon érdekes a története. Erről azonban jobb, ha édesapám mesél... – mosolyodott el a fiatalember.

– Családi otthonunk egy nagyjából kilencvenöt éves épület, amit annak idején a helyi pap épített. Ő köveket hordott az alapba, s jól megerősítette a házat, hiszen még az alja is szigetelve van – toppant is elénk az édesapa.

Megtudtuk, tanyasi házukat akkoriban a törteli parókia mintájára építették. A birtok közelébe ezenfelül tíz hold szőlőt is telepített az esperes. – Így hát mindenütt ez termett. Még egy vincellér is lakott itt, aki a szőlőt gondozta – idézte fel a régmúltat a férfi.

Idősebb Luzsányi László ezután családjáról is szót ejtett. Elmondta, hosszú utat járt be a família, míg végül Törtel mellett döntött. László és párja ugyanis Pécsről költözött a Zsámbékhoz közeli Tökre, és csak ezután telepedtek le a Dél-Pest megyei faluban.

– Jómagam negyven évig voltam gépkocsivezető. Rengeteget mentem, az egész országot bejártam. Ötvenhét évesen nyugdíjaztak, most pedig már nyolcvanöt vagyok. Feleségem Pécsett, a helyi bútorgyárban dolgozott.

– Ám amikor felköltöztünk Tökre, ő elvégezte Győrben a tejiparit, aztán pedig Tökön vállalt munkát. Később aztán dajkának állt – taglalta.

Luzsányiékkal ­diskurálva úgy tűnt, egyáltalán nem esik nehezükre a tanyasi élet. – Ha távolabb is vagyunk a falubeli környezettől, nem számít, vette át a szót a feleség.

– Őszintén megvallom, aki tanyán születik az csak tanyára vágyik! Annak idején vitéz birtokunk volt Beremenden. Én ott születtem, s ott éreztem jól magam. Faluhelyen lakni viszont sosem szerettem, nem nekem való az az élet.

– A párom egyébként Törtelen született, így ő is megszokta már a vidéki légkört – mondta. Hozzátéve, hogy az évek során nagyon megkedvelték a hangulatos helyi tanyavilágot, s a házat, ahol élnek.

Van min ámulnia az erre tévedő látogatónak is, főként, mivel a vidéki otthon előterében különös oszlopok emelkednek a magasba. A feltűnő kőremekek történetébe pedig már a ház ura avatott be.

– Ezeket a mészkőből faragott oszlopokat a Dunántúlról hoztuk, amikor tizenöt éve ideköltöztünk. Egy régi présház részei voltak, és érdekességük, hogy még a török kor előtti időkből származnak – mesélte László.

Majd azt is elárulta, a falubeliek érdeklődését is felkeltették már a tanyavilág páratlan műemlékei. – Volt már, aki eljött és kérdezősködött felőlük. Hiszen, ahogy látszik, nem mindennapi jelenségei ezek az alföldi tájnak – nézett büszkén az évszázados darabokra.

Megtudtuk, eredeti helyükön más és más színű rózsákkal voltak befuttatva a míves emlékek. László és neje azonban a tanyasi környezetben is szerették volna, ha udvarukon is ekképpen pompáznak a jellegzetes kődarabok.

Ám mint mondták, Törtel ezen részén ez meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett. A tanya földjében ugyanis nem maradtak életben a színpompás virágok.

Ma is feltűnő a hasonlóság

Ellátogattunk a törteli parókiához is, ahol elmondták, valóban régi alapokkal rendelkezik az épület. Arról is beszámoltak, hogy a templom mellett álló egyházi intézmény egy része még az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtti időkből való.

Bár kétségtelen, hogy a tanyasi és a falusi épület között ma is jól látszik a hasonlóság, kisebb-nagyobb különbségek azért így is akadnak. Például, hogy a falubeli plébánia alatt pince húzódik, a „hasonmásépületnél” viszont már nem építettek ilyet.

Idősebb Luzsányi László szerint ez azért történhetett így, mivel környékük vizenyős területen fekszik. Éppen ezért a korabeli tulajdonosnak nem érte meg az aljzat szintje alatt építkezni.