A régmúlt berendezési tárgyait is bemutatták a szolnoki rendezvényen

– Szolnoki eseményünk valójában egy programsorozat nyitórendezvénye. Ez ugyanis az első napja az Országos Magyar Épületgépészeti Napoknak – avatott be a részletekbe Gyurkovics Zoltán.

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának elnöke elárulta, kezdeményezésükkel a legifjabb gépészeket is szerették volna megszólítani. Így jutottak el Szolnokra is.

A programon otthonaink zavartalan működésének műszaki megoldásaival szembesülhettek a diákok. Emellett többen a lakásainkban leselkedő veszélyforrásokra is ráirányították a figyelmet.

– Még ma is sok olyan családi ház épül, ahol a szellőzés megoldását „a szőnyeg alá söprik”. A szellőzetlenség negatív hatásait viszont mindenképpen érdemes elkerülni – vette át a szót Engel György.

Az egyik légtechnikai vállalat kereskedelmi vezetője szerint 30–40 évvel ezelőtt még sokkal kevésbé volt hangsúlyos, hogy a hő nagy részét a házon belül tartsuk. Így óriási volt a hőveszteség.

– A rosszul szigetelő épületeknél a komfortérzet romlásával, a penészedéssel és a gombásodással találkozunk. Gyakran a gázkészülékek bizonytalan üzeme is gondot okoz – tette hozzá. Kiemelte, az ideális páratartalom egy szobában 40 és 60 százalék között mozog.

A szakértő előadásában arról is beszámolt, ha a páratartalom alacsony, azaz száraz a levegő, az ember légútjai kiszáradhatnak, a bőr szárazzá válik. A nyálkahártya így hajlamosabb az irritációra. Emellett kiszáradnak, és égő érzetűvé válnak a szemek és a száj is. Az ilyenkor jellemző tünetek pedig a köhögés és a torokkaparás.

– Ha a páratartalom túl magas, vagyis 60 százalék fölötti, az kedvezően hat a gomba és a poratka elszaporodására. Ekkor a szervezet akár allergiás reakciót is produkálhat – figyelmeztetett Engel György, aki ezután a korszerű szellőzőrendszerek kiépítését hangsúlyozta.

Az esemény vendége volt dr. Chappon Miklós, az Épületgépészeti Múzeum igazgatója is. Mint mondta, rendhagyó kezdeményezést hozott el az iskola falai közé.

– Számos olyan tárgyunk van, amelyből több is akad. Így azon gondolkodtunk, mit lehetne kezdeni ezekkel. Végül arra jutottunk, jó volna az ország összes épületgépészeti középiskolájában egy múzeumi sarkot létrehozni – mutatott az intézmény darabjaira.

Abban bízik, a gépészeti sarkok létrehozása révén a helyi szerelők régi műszaki eszközeivel is gyarapodhat a kiállítótér. A gépipari iskolában ezúttal többek közt egy ódon spárhelt, egy gázbojler, valamint vízvezeték-szereléshez szükséges szerelvények várták az érdeklődőket.

– A fiatalok igencsak rácsodálkoznak egy-egy régi darabra, hiszen van, amit sohasem láttak még. Múzeumunk gyűjteményében egyébként 7400 berendezés található. A sarok pedig addig marad az iskolában, ameddig az intézmény igényt tart rá – zárta gondolatait az igazgató.