A hazai munkavállalók csupán öt százaléka dolgozik otthonról

Egy 2018-as felmérés szerint a hazai munkavállalók öt százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, ami több mint kétszázezer fő, de ez a szám gyorsan növekszik. Felkutatva a legnagyobb hazai álláskereső portálokat, a teljes ajánlatnak csupán töredékét teszik ki az otthonról végezhető állások, ezek túlnyomó része magas fokú angol nyelvtudáshoz kötött.

Az otthoni munka azokban a munkakörökben a legjellemzőbb, amelyek nem igényelnek különösebb munkaeszközt egy számítógépen kívül. Az ilyen formában dolgozók közül sokan kerülnek ki a marketing, értékesítés és média területéről, de a módszer népszerű az ügyfélszolgálatosoknál, a grafikusoknál, a magántanároknál, a fordítóknál, programozóknál is.

Az otthoni iroda nyilván tetszetős lehet a munkavállalók körében, hiszen ily módon megspórolhatják a munkába járás idejét és költségét, valamint a munkavégzés kevésbé stresszes, családbarát módon történhet. Olykor azonban mégsem olyan könnyű távmunkában elhelyezkedni.

– Számomra ez a foglalkoztatási forma tűnt legvonzóbbnak, hiszen három gyermekem mellett keresek munkát – mesélte a szolnoki Soós Erika, akinek egyelőre nincsenek kedvező tapasztalatai.

– Nemrégiben egy budapesti központú netes portálhoz kerestek írókat, szerkesztőket, ami számomra tökéletesen megfelelt volna, sőt, szóban már meg is egyeztünk, mikor kiderült, hogy hetente legalább három napot mégis fenn kellene töltenem a fővárosi irodában.

– Így viszont már nem látom értelmét a távmunkának, hiszen elméletileg éppen az lenne a lényeg, hogy otthonról dolgozom.

A rendszer hátránya egyébként épp az, ami egyben az előnye is, az otthon közelsége. Sokkal jobban kell fókuszálni a feladatokra, mert hamarabb csábítják el az embert a ház körüli teendők. Jó, ha ki tudunk alakítani egy bevált menetrendet, amely alapján végezzük a napi feladatokat.

A szakemberek szerint még hosszú időbe telik, mire a távmunka valóban elterjed térségünkben.

– Egyelőre a munkáltatók még jobban ragaszkodnak az ellenőrzöttebb, helyben történő munkavégzéshez – mondta el hírportálunknak dr. Lits József, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke.

– Úgy gondolom, addig, amíg munkaerőhiány tapasztalható, inkább a teljes munkaidőben való foglalkoztatásra törekednek.

A vonatkozó jogszabályok szerint egyébként a távmunka egy rendszeresen végzett, tartós tevékenységet jelent, ahol a munkavállaló a feladatait a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi számítástechnikai eszközzel, majd annak eredményét elektronikus úton továbbítja.

A munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk a feleknek abban, hogy a munkavállalót így foglalkoztatják, erre a munkavállaló egyoldalúan nem utasítható, szükséges a hozzájárulása. Egyre több cégnél van arra példa, hogy a munkáltató alkalmanként engedélyezi, hogy a munkavállaló otthon dolgozzon.

Ám ez önmagában még nem minősül távmunkának. Ha a felek abban állapodnak meg a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló jogosult előzetes bejelentés alapján, alkalmi jelleggel otthonról dolgozni, az már távmunkavégzésnek minősül. Ha a munka otthon végezhető, de nincs szükség hozzá számítástechnikai eszközre, és a munkavégzés eredménye nem is továbbítható azok útján, már nem távmunkáról, hanem bedolgozói munkaviszonyról beszélünk.