Érdekességekről mesélnek a Galéria Munkácsy-képei

– Fontos megemlíteni, hogy amit a kiállításban láthatunk, az az eredeti „Ásító inas”! A Nemzeti Galériában látható fejtanulmánya majdnem akkora, mint ez az itteni alkotás. Ebből a látogatók gyakran arra következtetnek, hogy az eredeti kép nem lehet ilyen méretű – kezdte mondandóját Vincze Rita.

A Szolnoki Galéria vezetője elmondta, a Munkácsy festészetének korai korszakában készült alkotás sok érdekességet rejt. A mű megfestése különösen.

– Tudni kell, hogy ez az időszak a kátrányos-bitumenes festékek időszaka. Ezekről a festékekről állítólag maga a művész is tudta, hogy egy idő után komolyan károsíthatják a képet. Ám másképp ezt a stílusú drámai fekete színt nem lehetett kikeverni akkoriban… – taglalta a tárlatvezető.

Majd egy újabb festményre hívta fel a figyelmet. A Galéria földszintjén kapott helyet Munkácsy „Készülődés a papa születésnapjára” című munkája. Vincze Rita szerint a festőművész szalonképeinek egyik legszebb darabja az 1882-ben készült alkotás.

– Az efféle művek általában megrendelésre készültek, és zömében a nagypolgári kulturális életet mutatták be – mondta.

Hozzáfűzte, kevesen tudják, hogy a képhez egy szolnoki történet is fűződik. Merthogy a festmény már a 2007-es szolnoki kiállításon is helyet kapott, és akkor egy virágkötőt is megihletett a kép csodálatos virágcsokra.

– A hölgy megpróbálta beazonosítani a festményen szereplő virágok fajtáját, majd a kép alapján egy kísértetiesen hasonló csokrot kötött! – mesélte a tizenkét évvel ezelőtti történetet.

– A szalonképek érdekessége az is, hogy a festmények helyszínei sokszor nagyon jól felismerhetők. Az emeleten például egy műtermi fotót láthatunk egy kandallóról. Nem gondolnánk, hogy ugyanez a kandalló köszön vissza ezen a festményen is.

– Ugyanakkor Munkácsy pálmaházat ábrázoló alkotása valószínűleg Colpach-i kastélyának szalonjában készült – tette hozzá Vincze Rita.

A 19. századi műalkotásokat pásztázva a bibliai témájú képekhez jutottunk el. Kísérőnk itt arról beszélt, a Krisztus Pilátus előtt című kép tanulmánya szintén említést érdemel.

– A híres Munkácsy-trilógia egyik színtanulmánya az itt látható alkotás. Minden nagy Munkácsy-mű elkészülte előtt több vázlat is született, mivel a karakterek mozdulatait valahogy ki kellett dolgozni... – folytatta.

– Egy-egy képhez így több variáció is készült. Ebben az esetben külön változatok születtek például Krisztus kéztartására, annak üzenetére, és arra, hogy milyen színű ruhát viseljen.

– Hiszen, ha jól megfigyeljük, rendkívül árulkodók a színek! A jelenet főszereplői ugyanis fehérben jelennek meg, ennek pedig nagyon komoly mondanivalója van – hívta fel a figyelmet Vincze Rita. Hozzátéve, hogy ugyanilyen összeállításban Krisztust vörös, míg egy másikban zöld ruhában is ábrázolta már a művész.

Megtudtuk, az eredeti mű elkészítéséhez kellett a tanulmányképeknél szerzett gyakorlat, hogy körvonalazódjon az alakok mérete, és a drámai hatás fokozása a sötét környezetben. Az alakokat végül olyan művészi megoldásokkal alkotta meg a festőgéniusz, amelyekkel tekintetünket azonnal Krisztus és Pilátus személye ragadja meg.