2019.01.05. 15:20
Tizenkét évvel nyugdíjazása után kapott díjat Pócs Andrásné
Bár 2002-ben hivatalosan nyugdíjazták, utána még évekig segítette a várost gazdálkodási feladataiban. Volt munkatársai szerint a precizitás mellett mindig az emberközpontúságot tartotta a legfontosabbnak. Pócs Andrásné maradandót alkotott Törökszentmiklós közigazgatásában. Olyannyira, hogy ennyi év után sem felejtették el munkáját. Idén megkapta az önkormányzattól a Törökszentmiklós Emlékérmet.
A város és annak társadalmi életének fejlesztése területén végzett több évtizedes kiváló szakmai munkája elismeréseként Törökszentmiklós Emlékérem díjat kapott Pócs Andrásné Vermes Ilona nyugalmazott köztisztviselő a város napján
Fotó: Annus Tímea
„Kedves, vidám alaptermészete mellett rendelkezett mindazon vezetői erélyekkel, amely a hatékony munka alapját képezte. Határozott egyéniség, de humánus, segítőkész ember volt mindig, aki nem tévedt el a bürokrácia útvesztőiben. A munkatársai tisztelték, szerették, elismerték és tudták, hogy mindig számíthatnak rá, kiállt mellettük” – áll egyebek mellett méltatásában.
Pócs Andrásné több évtizedet tevékenykedett a város közigazgatásában, a gazdasági osztály vezetőjeként és aljegyzőként is dolgozott. A nyugállományú köztisztviselőnek a Város Napján adta át az önkormányzat a Törökszentmiklósért Emlékérmet.
– Nagyon meglepődtem, hogy megkaptam ezt a díjat. Ahhoz képest, hogy tizenkét év telt el azóta, hogy teljesen megszakadt a kapcsolatom a közigazgatással, és mégis, ennyi idő távlatából rám gondoltak, nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem ezt – mondja meghatódva a díjazott.
Pócs Andrásné 1964-ben kezdte a munkáját pénzügyi előadóként, később folyamatosan képezte magát. 1986-tól a gazdasági osztály vezetője lett, és maradt a rendszerváltás után is, emellett 1995-től az aljegyzői feladatokat is ellátta.
– Azt gondolom, ez volt az az időszak az életemben, amikor a legjelentősebb két feladatot láttam el. Igyekeztem arra törekedni, hogy a közigazgatásra úgy tekintsenek a lakosok, hogy az ő érdekükben vagyunk és az ő gondjaikat, bajaikat a nekik megfelelő módon el tudjuk végezni. A legnagyobb kihívás a rendszerváltást követő időszak volt, ami nem volt könnyű helyzet a közigazgatásban.
– Megtiszteltetés volt, hogy az akkori testület továbbra is engem bízott meg a gazdasági osztály vezetői feladataival. Mindig az emberközpontú ügyintézést tekintettem feladatomnak, ahol tudtam, segítettem a kollégáimnak. Igyekeztem a különböző intézmények vezetőivel jó kapcsolatot kialakítani, hiszen a város pénzügyi feladatai is hozzám tartoztak – emlékszik vissza.
Pócs Andrásné 2002-ben ment nyugdíjba, de még utána is évekig segítette a város munkáját mint szaktanácsadó, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a város pénzügyi működése.
Rendkívül nagy boldogság érte
Pócs Andrásné 2006-ban végképp nyugállományba vonult. Ahogy mondja, a sok munka után élvezi a nyugdíjas éveket.
– Igazából a negyvenkét év alatt elfárad az ember. A nyugdíj elején jó volt az az időszak, hogy egy kicsit más jellegű dolgokkal, például a háztartással is jobban tudtam foglalkozni. Nem volt stressz, amely a munka alatt mindennap éri az embert – vélekedik a volt köztisztviselő. Azt is elárulja, hatalmas öröm érte tavaly év elején.
– Januárban megszületett az első unokám, egy kisfiú. Lajosmizsén élnek, így hetente ingázok unokázni. Mondhatom, életemnek ez a legboldogabb időszaka…