Csataszög/Múltidéző

2019.02.27. 09:30

Forradalmi találmány volt a csataszögi görgős eke

1969. május 14-én egy meglepő sajtótájékoztatóról tudósított a Bács-Kiskun megyei Népújság aznapi száma. Történt ugyanis, hogy a fővárosban mezőgazdasági gépgyártó vállalatok vezetői sajtókonferenciát tartottak a görgős ekéről. Parázs vita bontakozott ki, érdemes e foglalkozni ezzel az új magyar találmánnyal.

Szikszai Mihály főlevéltáros

A görgős eke korabeli rajza

Fotó: Beküldött fotó

Egyszer csak a hátsó széksorokból felállt egy fiatalember, a csataszögi termelőszövetkezet elnökhelyettese és a következőket mondta: „Minden ellenkező vélemény ellenére meg lehet oldani az eke sorozatgyártását. Mi kétezer darabot szándékozunk készíteni az idén…”

Talán ez volt az első alkalom, hogy az ország egy mezőgazdasági találmány kapcsán megismerte a megyénkbeli település nevét. Milyen volt a maga idejében forradalmi újításnak számító görgős eke? Szabó István társaival (Bagi Andrással, Édel Lajossal, Gordos Bélával) három szabadalmi bejelentést is tett (1956, 1968, 1970).

Az elsőnek benyújtott megoldásban a hagyományos eke kormánylemezét szabadon forgó görgő helyettesítette, csökkentve ezzel a vonóerő-szükségletet. Ezzel együtt kisebb lett az energiafelhasználás is.

A továbbfejlesztett változatban nyolchengeres görgőt alkalmazott, melynek tengelyei a talaj haladási irányára merőlegesek, és köztük légrés volt. Megoldást talált arra is, hogy az eke a barázdából ne tudjon „kilépni”.

A harmadik megoldásnál az eke kormánylemezét szabadon forgó két vagy három görgő helyettesítette: az egyik sima felületű, rugalmas, öntisztító anyaggal bevonva (ez végzi a talaj forgatását), a további görgő (vagy görgők) szabadon forgó, de borda vagy csillag alakú éles elemekből kialakítva – ezek a kötött talaj porhanyítását végezték.

Szabó István találmánya felkeltette a külföld érdeklődését. A szakma meghatározó hazai képviselői nem tudták elfogadni új ötletét. Minden lehetséges módon hátráltatták az eke széles körű elterjedését.

Az 1965-ös év áttörést hozott! Az akkori állampárt határozata alapján Kiss János az akkori kohó- és gépipari miniszterhelyettes megengedte, hogy a feltalálókkal egy kísérleti görgős ekére szerződést kössenek.

Kevésbé ismert azonban, hogy a megyebeli szimpatizánsok segítették elő, hogy az ekét végül mégis gyártani kezdték. Történt ugyanis, hogy egy tiszaföldvári gimnáziumi tanár vezette irodalmi színpad a „Görgős eke sorsa” címmel 1967-ben bemutatott egy darabot. Produkciójuknak nagy sikere volt, 1967 októberében még Debrecenben is bemutatták.

A fogadtatás annyira jól sikerült, hogy 20 város hívta meg műsorával az együttest. A debreceni bemutatót követően az illetékes tanács már nem engedélyezte a Tiszaföldváron tervezett következő előadást.

A tiltás ellenére illegálisan játszották el a darabot Földváron, ahol részt vett a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője és néhány újságíró is. A főszerkesztő elismerő glosszát írt a lapban a bemutatóról.

A földváriak 1967 decemberében Szegeden is készültek, hogy illegálisan bemutatják a darabot, de a tanács közbelépésére elmaradt az előadás. Már a párt is beavatkozott, és napirendre tűzték az ügyet. Inkább megengedték, hogy megyénkben elkezdjék gyártani ezt az új magyar találmányt.

Ezalatt a görgős eke felkeltette a megyeszékhelytől északra fekvő település, a Csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet elnökének az érdeklődését. Felkeresték Szabó Istvánt és közölték vele, hajlandók gyártani az ekét, de nincs technológiai hátterük, csak „kemény és töretlen szándékuk”.

A görgős eke korabeli rajza
Fotó: Beküldött fotó

A feltaláló rábólintott, így 1968. március 17-én szerződést kötöttek a görgős ekék gyártására. Először 3 mintapéldányt állítottak elő, de a szerződés szerint további ezer darab készítését kezdték el. Az eke gyártására műhelyeket alakítottak ki.

Ezeket ma is Ekegyárnak nevezik a helybeliek. A nagy siker és érdeklődés következtében az eke a világ több országába is eljutott. Amikor elkészült az ezredik eke, a feltaláló felbontotta a szerződést azzal az indokkal: annyira nagy a kereslet, hogy ahhoz már nagyipari háttér kell.

A csataszögi termelőszövetkezet természetesen bíróságra vitte a dolgot. Nyolc évnyi pereskedés kezdődött, de végül beszüntették a görgős eke előállítását Csataszögön. A gyártás jogát átadták a Kispesten működő Vörös Csillag Traktorgyárnak.

A feltalálóról és alkotásáról film is készült. Vitray Tamás „Nehéz ember” című filmjét az 1980-as években mutatták be a Magyar Televízióban. Szabó István számos újítást készített a mezőgazdaság gépesítése területén. Ezek közül kiemelkedik a nagy vihart kavaró görgős eke.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában