Kengyel első háziorvosáról nevezik el az Egészségházat

– Hatalmas öröm és megtiszteltetés ez a családunknak, sajnos már nyolcéves koromban elveszítettem édesapámat, aki tényleg a szegények orvosa volt. Becsületre és tiszteletre nevelt engem az alatt a kis idő alatt, amit együtt tölthettünk.

– Csodálatos példakép volt számomra, igyekeztem ennek mindig megfelelni – mondta a kezdeményezésről dr. Czédly Gyula fia, ifjabb Czédly Gyula, aki korábban húsz évig volt Kengyel polgármestere.

Hogy a település Egészségházát a legendás háziorvosról nevezzék el, azt Nagy Szilárd jelenlegi polgármester kezdeményezte.

– Dr. Czédly Gyula munkásságát és életútját a mai napig rendkívüli tisztelet és elismerés övezi településünkön. Mivel hosszú évek után végre megoldódik az egészségügyi ellátás dr. Feledi József érkezésével, ezért most érzem alkalmasnak arra megújult intézményünket, hogy méltóképp viselje dr. Czédly Gyula háziorvos nevét.

– Nem titkolt szándékom ezzel a gesztussal elődöm, a 2010-ben nyugdíjba vonult ifjabb Czédly Gyula polgármester húszéves munkássága előtt is fejet hajtani. Habár az Egészségház 2011-ben újult meg, az előző vezetőnek elvitathatatlan érdemei vannak benne – tette hozzá a polgármester, aki a legendás háziorvosról is elárult néhány érdekességet.

Mint mondta, dr. Czédly Gyula 1904-ben született Csepelen. Tanulmányait is ott kezdte, a gimnázium után a Debreceni Orvostudományi Egyetemre felvételizett, majd 1927-ben diplomázott. Szakterülete a gyermekgyógyászat és a belgyógyászat volt. Pusztakengyelre került gyakorló orvosként. Ő lett a falu első orvosa, rendelője a mai gyógyszertár helyén állt.

– Nem volt egyszerű dolog akkoriban a gyógyítás, hiszen a megyének csak két mentőautója volt, melyeket csak nagyon indokolt esetben lehetett hívni. A háziorvosnak igazából mindenhez értenie kellett. Abban az időben az otthonszülés természetesnek számított, melyet dr. Czédly Gyula vagy a bábaasszonnyal vagy a feleségével vezetett le, aki az asszisztense is volt.

– Fogat húzott, tályogot nyitott fel, de rendelőjében vakbelet is műtött, valamint gerinc- és agyvizet csapolt. A megyében neki volt először a vidéki orvosok közül röntgenje, ami nélkülözhetetlen volt egy jó diagnózis felállításához. Sokszor előfordult, hogy a Dunántúlról hozott beteg gyermekek itt laktak nála, míg meg nem gyó­gyultak.

– Az ország különböző részeiről keresték meg panaszaikkal. Még mindig – főleg az idősebb helybeliek – emlegetik áldásos munkáját, amely 1955-ben bekövetkezett halálával ért véget.

A Dr. Czédly Gyula Egészségházat a tervek szerint április 2-án avatják fel.