Az új látogatóközpont igazságot szolgáltathat a szolnoki várnak

– Mit jelent a megyeszékhelynek a szolnoki vár?

– A várbelsőben folytatott régészeti ásatásaink során felszínre került új információk jócskán túlmutatnak Szolnokon. A vár, és a hozzá kapcsolódó leletek ugyanis országos szinten is páratlan jelentőségűek. Látni kell, hogy a feltárások eredményei alapjaiban változtatták meg az erődítményről alkotott ismereteinket. Ezáltal pedig kézzelfoghatóbbá vált a megyeszékhely múltja. Ugyanakkor nagy öröm, hogy a városvezetés is azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell menteni a fennmaradt emlékeket.

– Ezeknek a ritkaságoknak adna otthont egy bemutatóhely a közelben...

– A hídfőnél már javában épül a látogatóközpont. Az ásatások során előkerült tárgyak egy részét itt mutatjuk be. Az intézmény egyébként a Várkapu Látogatóközpont nevet viseli majd. Azt már tudjuk, hogy a turisztikai centrum tizennégy méter magas és ötszintes lesz. Az egyes szinteken pedig a szolnoki vár történetét dolgozzuk fel.

– Egy vetítőterem is helyet kap majd itt, ahol a vár öt jelentősebb korszakáról láthatnak néhány perces animációt az érdeklődők. Főként a bronzkori, az ispáni, a királyi, a török kori, valamint a Rákóczi-kori vár részleteit elevenítjük fel. Emellett egy interaktív képernyőfal is segít elképzelni a régmúltat.

– Ezen a Szolnokra vonatkozó írott és képi források lesznek feltüntetve a hadmérnöki felmérésektől az ásatási felvételeken át a látképi ábrázolásokig. Az első emeleten egy terepasztal ugyancsak helyet kap, mely a vár korszakait háromdimenziós formában tárja elénk. A második szinten a török kor – a Rákóczi-kor ágyúgolyóleleteivel – kerül a középpontba az egykori Tisza-híddal együtt.

– A török kori várról régóta keringenek legendák, téveszmék, melyek nem éppen pozitívan tüntetik fel az erődítményt. Mi ennek az oka?

– Az egyik kedvenc regényem az Egri csillagok. Aki ismeri a művet, az jól tudja, hogy mennyire „lehúzza” Szolnokot. Az igazság ugyanakkor teljesen más az itteni várral kapcsolatban, mint ahogyan azt Gárdonyi lefesti. Éppen ezért a kiállításunknak is lesz egy olyan része, ahol ezt a képet hűen jelenítjük meg.

– Például az itt élő katonaságot is! Akik nyilvánvalóan nem voltak hősök, de gyávák és árulók sem. A kiütéses tífusz nevű betegség miatt ugyanis olyan helyzet állt elő, amely szerencsétlen körülményként vonult be a vár elestének történetébe. Hiszen, aki nem halt bele a kórba, az olyan befordult tudatállapotba került, hogy nem volt hadra fogható.

– Míg végül, az ostrom idején, az ezernégyszázból csak mintegy hatszáz katona állt készen a küzdelmekre. Úgy gondolom, hogy generációknak kell még felnőniük ahhoz, hogy a Szolnokról alkotott kép megváltozzon.

– Mitől egyediek a művésztelepen talált emlékek?

– 2017-ben egy, tavaly nyolc hónapon át, idén pedig második hónapja ásunk. Rengeteg itt a munka, a leletek pedig rendkívül változatosak. Feltártuk már egy török palotaépület maradványait, melynek nyers agyagtéglák alkották a falazatát. Anatóliában egyébként ma is építkeznek így a törökök.

– A palota egy eredeti oszmán, és a társadalmi elit csúcsához köthető létesítmény volt. Ebből az épületből jelenlegi ismereteink szerint nincs több az országban. Éppen ezért háromdimenziós ábrázolással is be szeretnénk majd mutatni a kiállításon. De volt itt dzsámi is, mely az országban a második-harmadik legnagyobb ilyen építménynek számít. Az első a pécsi Gázi Kászim pasa-dzsámi, a második és harmadik „holtversenyben” a budai Tojgun pasa-dzsámi és a szolnoki Szulejmán szultán-dzsámi.

Kevés ilyen maradt ránk az Alföldön

– A látogatóközpont még az idén megépül – mondta Kertész Róbert.

– Jövő tavasszal a tervek szerint már kiállítást is rendezhetünk benne. Az intézmény lényege az is, hogy a szolnokiaknak is megmutassa, milyen volt az egykori vár, ami most még láthatatlan. Tudjuk viszont, hogy hajdanán hat hektáron foglalt helyet, melynek eddig nagyjából a hatvanad részét tártuk fel.

– Nem elhanyagolható a vár turisztikai vonzereje sem, hiszen az Alföldön nagyon kevés hasonló erődítmény maradt fenn. Környezetünkben a legismertebbek Gyulán és Szegeden épültek. Ám kevesek előtt ismert, hogy Csongrádon, és Törökszentmiklóson is állt erősség. Szarvason és Békésen pedig ugyancsak török palánk működött.