Különleges hobbit talált magának Oszlánczi Renáta

– Úgy indult az egész, hogy egyik alkalommal lekéstem a buszom – meséli nevetve Oszlánczi Renáta. – A következőig volt időm bőven, így hát bementem a közeli újságoshoz. Megláttam egy horgolós magazint, aminek színes táska volt az elején.

– Soha nem érdekelt ilyesmi korábban. Nem is tudom, miért, de elhatároztam, én ezt meg fogom csinálni. Ennek már öt éve – eleveníti fel a kezdeteket.

Horgolótűket, fonalakat vásárolt, majd egyik barátnője segítségével nekilátott az alapok elsajátításának. Ezután az internet segítségével fejlesztette tovább tudását. Nagyrészt angol videókból tanult, így ezen a nyelven ugyanúgy megérti a szemek, öltések rendszerét, mint magyarul. Kezdetben egyszerűbb formákkal próbálkozott: születtek kis virágok, sapkák, majd rátalált a kitömött figurákra, melyek azonnal belopták magukat a szívébe.

– Amigurumiknak hívják, a horgolás egy modernebb formáját képviselik, ezért voltak olyan szimpatikusak számomra – magyarázza Renáta.

Szinte végtelen számú típusuk létezik. A nem mindennapi játékokat minták alapján készíti. A számoknak, soroknak nagy jelentősége van, ezekre alkotás közben nagyon oda kell figyelni.

– Nemcsak azért szeretek horgolni, mert a végeredmény jó érzéssel tölt el, hanem mert egy-egy munka nagyon kikapcsol. Tény, hogy folyamatos koncentrációt, nagy pontosságot igényel, de közben semmi másra nem gondolok. Teljesen ki tudom üríteni az agyamat – vallja az alkotás folyamatáról.

Minél egyedibb, annál nehezebb az elkészítésük. Eddigi legkörülményesebb munkája egy baba volt. A részletgazdag ruházatot, kiegészítőket, testrészeket külön-külön kellett elkészítenie, majd összeállítania.

Renáta német nyelvű mintából dolgozott. Lépésről lépésre fordította angolra a szavakat. A nagyjából negyven centiméter magas „bajor menyecske” egy hétig készült. Munka után, éjszakába nyúlóan dolgozott a játékon. Elmondása szerint nehéz megállni egy ilyen folyamat közben.

– Ha teljes napok is rendelkezésemre állnak, reggeltől estig horgolok. Minél nagyobb részek készülnek el, annál jobban várom, hogy kialakuljon a végleges forma. Ez hajt előre közben, így amibe belefogok, azt még aznap be is fejezem – hangsúlyozza.

Környezete eleinte kétkedve fogadta régimódinak számító hobbiját. Ám beszélgetőtársunk hamar bebizonyította, különleges szenvedélyt talált magának. Sorban születő művei iránt egyre többen kezdtek érdeklődni.

Ennek eredményeként a szolnoki Hild Viktor Könyvtárban időről időre kiállítást rendeznek alkotásaiból. Nem mellesleg saját mintái is vannak, melyeket egytől egyig ő maga talált ki.

– A zöldségmintákat már rendszereztem, készülnek a gyümölcsök és készételek. A tervezést is nagyon élvezem! A virágbabák nagy kedvenceim. Egy holland tervező álmodta meg őket. A közelmúltban könyv formában jelentette meg a mintákat.

– Gyorsan rendeltem is belőle, így készítettem el az első darabokat. Bár a kiadvány holland, én angolra fordítottam magamnak a kiszemelt leírásokat. Időközben bekerültem egy csoportba az egyik közösségi oldalon, ami ezekkel a mintákkal foglalkozik. A tesztelőik közé választottak, a weboldalukon is feltüntették a nevemet a kipróbált darabok mellett. Erre nagyon büszke vagyok.

A fiatal hölgy szívesen szerez örömöt alkotásaival gyerekeknek. Egyszer például a karácsonyt is megmentette! Az egyik közösségi oldalon jelent meg a hír, szenteste előtt két nappal: „A vágyott robot horgolását visszamondták, egy kislány viszont nagyon számít rá a fa alatt!” Renáta felajánlotta, hogy rekordidő alatt elkészíti a húsz centiméteres figurát. Az ajándék időben megérkezett, beszélgetőpartnerünk számára pedig a boldog gyermekmosoly volt a fizetség.

Japánból ered

Az amigurumi elnevezés a horgolási technika eredetét jelzi. A módszer Japánban született, pontos mintaleírásokkal ad utasítást a bábuk elkészítésére. A kifejezést elsősorban kitömött, horgolt állatfigurákra használták. Az elmúlt tíz évben világszerte ugrásszerűen megnőtt a népszerűsége, ma már szinte bármilyen témában készülhetnek játékok.