A Fővárosi Nagycirkuszban tett artistavizsgát a szolnoki lány

– A mozgás már kislánykoromban is az életem része volt, fit-kid csoportba jártam, és a nyári táboraikban vettem részt. Nagyon sok akrobatikus és hajlékonysági elemet tanultam meg itt. Utána jó ideig pihentettem a dolgot, de a gimi végéhez közelítve újra rátaláltam – kezdi Zsaklin.

Egyszer csak érezte, hogy jó volna folytatni a mozgást. Így elment a szolnoki rúdsport stúdió egyik órájára. Teljesen beleszeretett ebbe a mozgásformába.

– Amellett, hogy nagyon szép, bizony komoly erőnlét is kell hozzá. Sok kihívás rejlik ebben a sportban, talán ezért is fogott meg annyira. Gyorsan fejlődtem, de ezért rengeteget dolgoztam – vallja meg.

Bizony nem volt ritka, hogy a fiatal lány órákat töltött otthon edzéssel, erősítő gyakorlatokkal, hogy minél bonyolultabb és látványosabb elemeket mutathasson be a rúdon. Három év alatt versenyeken is kipróbálta magát, a legtöbbször első helyet érő koreográfiákkal. Emellett persze élte a középiskolások életét. Így a pályaválasztással kapcsolatban neki is döntéseket kellett hoznia.

– Tudtam, hogy valamilyen formában ezzel a sporttal szeretnék foglalkozni. Nem volt más elképzelésem. Az artistasulira szinte véletlenül akadtam rá, de azonnal tudtam, hogy oda kell mennem – idézi fel Zsaklin. Az elhatározást komoly felkészülés követte. Heteken át edzett és gyakorolt, hogy megfeleljen a felvételin. Amely tulajdonképpen egy erőnléti felmérő volt. Zsaklin sikeresen megfelelt.

– A tanítás és az órák inkább témájukban térnek el a megszokottól. Nekünk is voltak elméleti óráink, például cirkusztörténet, cirkuszi nyelv. Utóbbin a legfontosabb szakszavakat és kifejezéseket sajátítottuk el. Emellett az elemek biztonságos kivitelezéséről és egymás segítéséről is tanultunk. A nehezebb trükköknél elengedhetetlen az oktatói jelenlét, a gyakorlásnál azonban segíthetünk egymásnak. Ám tudnunk kell, hogyan – avat be lelkesen.

Zsaklin elárulja azt is, hogy a képzés után cirkuszi artistaként, illetve varieté-előadóként helyezkedhetnek el a tanulók. Persze ehhez meg kell felelniük a vizsgákon.

– Több művészi ágat is szükséges elsajátítani. Volt számonkérés pantomimozásból. Egy láthatatlan kocka mozgatását mutattam be élethűen. Zsonglőrködtem is, ezt kevésbé szerettem – sorolja mosolyogva.

Sétált óriásgömbön és egy folyamatosan mozgó görgősoron. A nagyjából negyedórás vizsgák mindegyikén meggyőzte az oktatókat. Zsaklin tehát igen sok időt tölt testének fejlesztésével, egyensúlyának és ügyességének finomításával. Megvallja azt is, hogy sokszor napi hat-nyolc órát fordít edzésre, mozgásra, persze változatosan. Eleinte kevésbé fárasztotta, szervezete azonban mostanság jobban megérzi az igénybevételt. Igyekszik is odafigyelni, hogy ne essen túlzásokba, ezért az étkezését szintén átalakította. Egészséges, fehérjedús étrendet követ, kerüli a nassolnivalót és az édességet. A húszéves lány elszántsága olyan erős, hogy a csokoládét teljesen száműzte.

Nemrég teljesítette a képzés fővizsgáját. Ahogyan fogalmaz, mindenki a saját „szakát” mutatta be egy ötperces koreográfiában. A Fővárosi Nagycirkuszban!

– Én természetesen a kínai rudat választottam. Ez abban tér el a króm változatoktól, hogy némiképp kisebb az átmérője és gumírozott a felülete. Így csakis hosszú ruházatban használható, egyébként könnyen megégeti az ember bőrét, ha lecsúszik róla – részletezi a fiatal artista. Előadását kedvenc elemeivel fűszerezte, így bámulatos szaltókat és lélegzetelállító hajlékonysági elemeket is láthatott tőle a nagyérdemű.

Hogy mi jár ilyenkor egy artista fejében, arról ekképp mesél.

– Az égvilágon semmi, de tényleg! Nem pörögnek a gondolatok, csak végezzük a mozdulatokat. Azt hiszem, csakis így lehet ezt: kiürült, tiszta fejjel. Persze emellett élvezetes is. De csak félelem nélkül lehet csinálni. Egyszer leestem gyakorlás közben. Szerencsére nem lett komoly bajom, de akkor volt bennem némi félsz. Pár perc múlva visszamentem a rúdra és el is felejtettem az egészet. Hát ez már csak ilyen, de nem cserélném semmi másra – mondja mosolyogva.

Zsaklin valódi művészlélek

A fiatal lány a szolnoki Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett rajz tagozatos tanulóként. Mindig is imádott alkotni, kikapcsolódásként a mai napig szívesen engedi szabadjára fantáziáját. Kedvenc eszköze a tűfilc, néha még ecsetet is ragad, hogy fessen. Emellett szabadidejét a barátjával tölti.