Koszorúzással, istentisztelettel emlékeztek ’56-ra Karcagon

- Megtorlás, vallatás, mártírhalál. E szavakkal lehetne röviden összefoglalni Kemény Pál életének legnehezebb időszakát. A megpróbáltatás ideje volt ez az ő számára. Erre emlékezve gyűltünk most össze. Átélte a kínok-kínját, a rabság kiszolgáltatott helyzetét, a legmélyebb fájdalmakat, de immáron megszabadult mind e földi kínoktól, hiszen Isten országában a mi hitünk szerint megnyugodhat megsebzett lelke – kezdte október 23-án, a karcagi Északi temetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc karcagi mártírja sírjánál a megemlékezést Keszegh-Seres Patrícia református lelkész.

A beszéd után az emlékezők és Kemény Pál hozzátartozói elhelyezték a megemlékezés koszorúit és mécseseit a karcagi mártír sírjánál. Az ünnepség a Kováts Mihály Huszárbandérium huszárjainak közreműködésével az Országzászló felvonásával folytatódott a Kossuth téren, majd a református nagytemplomban az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Nt. Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese. Az ünnepi műsorban közreműködtek a KÁIAMI Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanárai és növendékei. Az istentisztelet után a város vezetői, az országgyűlési képviselők, a pártok, intézmények, civil szerveztek vezetői a városháza előtti téren, az 1956-os forradalom emléktáblájánál helyezték el koszorúikat.