A szakemberek szerint még korai bolygatni a kaptárakat

– Annak ellenére sem, hogy december eleje meglehetősen meleg volt – mutatott rá Demjén Imre tiszasülyi méhész. De mit tehetnek a méztermelők annak érdekében, hogy a kis rovarok minél optimálisabban vészeljék át a fagyos évszakot?

– A téli hideg napokon a méhészek egy gumicsövön hallgathatják méheiket. A csendes, egyenletes zúgás jó telelést jelent, az izgatott, hangos zúgás anyátlanságot sejtet, a csend pedig azt jelenti, hogy a család már elpusztult – vázolta a praktikákat Demjén Imre. – A teleléshez népes családra, jó minőségű élelemre és nyugalomra van szüksége a méheknek.

A méhész rövidre nyírja a füvet, a földtől legalább 30 centiméterre megemeli a kaptársort és letakarja, ez általában elég a rágcsálók zavarása ellen, ha nem, akkor egérrácsot tesz a kijáróba. Ha a cinkék rákapnak a méhekre, akkor cinkehálót kell húznunk a kaptár elé.

A legjobb élelem a méhek számára a méz, de vannak mézek, például a sötét erdei fajták, melyeket a hosszabb szénláncú cukor összetételük miatt nehezen emésztenek meg. A gyakorlat szerint az augusztus közepe után gyűjtött mézeket, ha hordást mutatott a mérleg, ki kell pergetni és cukoretetéssel pótolni szeptember közepéig. Utána nem etetünk, mert az áttelelő méheket már ne terhelhetjük a cukor beérlelésével.

Akkor telel jól a család, ha október végéig megszűnik a fiasítás, ezért a téli takarást is csak novemberben helyezzük a kaptárakba. Fontos az atkák elleni zárókezelés elvégzése, amelyet leghatékonyabban fiasításmentes időszakban végezhetünk sóskasav csorgatásával vagy a kristályos sav szublimálásával. Ez utóbbit kaptárbontás nélkül a kijárón keresztül fúvatjuk be gázálarcban. Ez jelenleg a leghatékonyabb és környezetbarát kezelés, hiszen a méz természetes alkotója is ez a sav, és nem okoz úgynevezett koktélhatást sem a mezőgazdaságban használt vegyszerekkel. Kíméli a méheket, de nem kíméli az atkákat – sorolta Demjén Imre.

– A telelő méheknél egyelőre még nem tapasztalható komolyabb probléma, de igazából február vége felé állapítható meg, történt-e a télen jelentősebb mértékű pusztulás – számolt be róla Molnár Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) megyei szaktanácsadója.

– A karácsony előtti meleg nem jött jól a méhekre. Amikor no­vember végén lecsökken a hőmérséklet, a méhek a kaptárban fürtöt alkotnak a teleléshez, és ezt a fürtöt fűtik 22–23 fokos hőmérsékletre, akkor is, ha kemény mínuszok vannak. Azért nem ajánlott e fürtöket megbolygatni, mert akkor ez a hőháztartás is borul. Télen a méhek nem ürítkeznek, ezért okoz problémát, ha kihúzódik a fagyos időszak, mert akkor nem tudják tovább magukban tartani, de ki sem tudnak repülni. A mostani enyhe idő előnye volt, hogy tudtak tisztuló repülést végezni. Most stabil a méhek állapota, az elkövetkezendő időszakban pedig körülbelül mínusz 5 fok volna az ideális hőmérséklet. A teleltetésnél egyébként minden évben mutatkoznak kisebb-nagyobb problémák, tízszázalékos veszteség viszont még természetesnek mondható – magyarázta Molnár Ferenc.

A szolnoki Gujka László méhei is jól telelnek egyelőre, minden rendben van a kaptárakban.

– Internetes fórumon olvastam kezdő méhészektől, hogy megbontották a kaptárakat, hogy ellenőrizzék – vetette fel László. – Kezdőként még én is elkövettem ilyen kíváncsiskodást, pedig most, hogy hideg van, pont nem jó a kaptárakat megbolygatni. De hőkamerával esetleg meg lehet nézni, hogy életben vannak-e, van ehhez használható telefonos alkalmazás is. Vagy sztetoszkóp jellegű eszközzel meghallgathatják, hogy zúgnak-e. De ha ősszel, tél elején jól telelnek, nem célszerű hozzányúlni. Nálam a kaptárak fekete fóliával lettek lefedve télire – számolt be róla a méhész.

Nagy eltérést mutattak a vizsgálatok

A tavalyelőtti országos méhpusztulás megyénket, annak különösen a déli részét érintette súlyosan, tavaly elszórtan tapasztaltak méhészeink mérgezést. Demjén Imre tiszasülyi méhésztől megtudtuk, most az őszi méhegészségügyi vizsgálatok a családok állapotában nagy szórást mutattak. Az akácvirágzás idején rossz idő volt, ezért az erős családok a kaptár fogságában évek óta nem tapasztalt rajzásnak indultak, ez hátrányosan érintette a népesség alakulását a mézelési szezon későbbi szakaszában is.

– Akinek sikerült a hátrányból előnyt kovácsolva az állományát megújítani, az most bizakodva néz a tavasz elé – hangsúlyozta Demjén Imre.