Az erdőkertekről tartottak előadást a szolnoki könyvtárban

A bemutató célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, jelenlegi módszereinkkel milyen szinten tesszük tönkre a talajt és a benne rejlő életet. Minél többször nyúlunk ugyanis intenzíven egy talajhoz, lehet az gyomirtás, földforgatás, annál kevesebb élőlény lesz megtalálható benne. Számszerűsítve 2-4 tonna élőlény él egy megművelt talajban, míg a természetes, beavatkozás nélküli erdőben ez a szám 15-35 tonna is lehet hektáronként.

István az előadás elején olyan fogalmakba avatta be a hallgatóságot, mint az ökológia, a biocönózis (társulás), a populáció, az abundancia vagy a diverzitás. A definíciók mellett beszélt az erdők szintezettségéről, a talaj rétegzettségéről és a talaj kialakulásáról is.

Az erdő létesítésére két lehetőségünk adódik. Egy már meglévő kert esetében átalakítással és szelektálással oldható meg mindez, ellenben, ha mindent az alapoktól kezdünk, úgy minden elültetendő növényről mi dönthetünk.

A legfontosabb, amire érdemes odafigyelni, ha kertet akarunk létrehozni, hogy a földet mindenhol fedje növényborítás, ne hagyjunk semmit kopaszon, ezzel elkerülhetjük az eróziót. Hasznos lehet még a tenyészidőszak, egyben virágzási időszak széthúzása is, ezzel a növényeink folyamatosan táplálékot nyújtanak a pollennel és nektárral táplálkozó rovaroknak. Törekedjünk tehát a kertünkben élő állatok és növények zavartalan együttélésére, melyből természetesen mi is profitálhatunk. Ebben lehet segítségünkre a szél és nap ellen védelmező fás-bokros kertszegély, mely a madaraknak fészkelő- és búvóhelyet nyújt, a rovaroknak pedig táplálékforrásul szolgál. István az angol sövényrendszert hozta fel példának.

A fölösleges talajmunka mellőzésével és a növényi maradványok (szár, avar) területen hagyásával magától kialakul talajunknak az optimális szerkezete. Az öntözéssel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy csak akkor tegyük, ha az feltétlenül szükséges, akkor is csapadékvízzel. A permetezést is kerüljük lehetőleg, ám ha mindenképpen szükségessé válna, úgy kizárólag ökológiai gazdálkodásban megengedett szereket használjunk fel. Az előadó a kártevők ellen is adott néhány hasznos tanácsot. Bevált praktika például a színcsapda, mely rendkívül hatékony, illetőleg a rovarriasztó növények ültetése is jó választás lehet.

– Ha helyesen és szisztematikusan, a természetet segítségül hívva és mindig szem előtt tartva gondozzuk kertünket, hálából olyan keretet kapunk, amely tele lesz élményekkel, felfedezésre váró titkokkal, ahol jó pihenni, és amiből jó enni – zárta gondolataival előadását Sasvári István.