Egyre több gyermek szorul sajátos nevelésre megyénkben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságai ezerhétszáz gyermeket vizsgálnak évente.

– A szülők az elsők, akik felhívják a figyelmet a gyermek fejlődésében észlelt eltérésekre, de a gyermekorvos és a védőnő is jelzést adhat – avatott be a folyamat részleteibe Csibi Enikő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

– Természetesen, mivel a bölcsődei gondozók, óvodapedagógusok, illetve később a tanítók töltik a nap nagy részét a gyermekekkel, valamint sokrétű tapasztalattal rendelkeznek a kisgyermekek fejlődése terén, szintén javasolhatják a pedagógiai szakszolgálatok megkeresését. A szülő köteles biztosítani a gyermeke megjelenését a javasolt terápiás foglalkozásokon, melyek csak azokban az esetekben eredményesek, ha együttműködnek a szakemberekkel és megfogadják tanácsaikat.

Egy tanévben a megyei szakértői bizottság átlagban ezerhétszáz gyermeket vizsgál, ebből több mint ezerötszáz tanuló kapott az elmúlt tanévben „Sajátos Nevelési Igényű” (SNI) diagnózist.

– A köznevelési intézmények egyre több gyermek ügyében keresik meg a szakértői bizottságokat. Ha több a megkeresés, természetesen több lesz a vizsgálat alapján SNI státuszba kerülő gyermek is. A vizsgálati esetszám növekedésének hátterében van ugyanakkor az ágazatközi együttműködés bővülése, hiszen úgy az egészségügy, mint a szociális szféra egyaránt figyelmének középpontjába emeli a problémás gyermekeket. A rehabilitációs órák az SNI típusa, a gyermek állapota és életkora, illetve terhelhetősége szerint valósulnak meg – részletezte a főigazgató.

A gyermek egyéni adottságai szerint részesülhet külön oktatásban, jól funkcionáló diák esetén javasolható az együttnevelés, oktatás is.

– Utóbbi esetben markánsabb feladatai vannak a pedagógusnak, hiszen rajtuk múlik a beilleszkedés sikere, de a tanulmányi előmenetel terén is kulcsszereplő – vallja Csibi Enikő.

Az előírt foglalkozásokkal csökkenthetőek a problémák

– A mozgásszervi, érzékszervi (látás, hallás), értelmi, vagy beszédfogyatékos, többszörös fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos gyermekről, tanulóról beszélünk. De az autizmus spektrumzavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési vagy tanulási zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia; beilleszkedési, magatartási és figyelemzavarok) küzdő diákokat is ebbe a kategóriába soroljuk – mondta Csibi Enikő hozzátéve, hogy vannak esetek, melyek logopédiai, gyógypedagógiai vagy pszichopedagógiai beavatkozást igényelnek, mások kifejezetten pszichológiai gondozást, ismét mások pedig egészségügyi beavatkozásra szorulnak. A szakterületek jó együttműködése a tanulók problémáinak csökkenését, és esetenként a megszűnést is eredményezi.