Egyéni és közösségi szinten is változtat életünkön a vírushelyzet

– Az emberek számára ez új helyzet. De mikor a 2007–2008-as években jött a gazdasági válság, volt-e az embereknek ismerete arról, hogy például a hitelek elszállhatnak? Nem volt. Tapasztalat útján voltak kénytelenek megtanulni – mutatott rá a párhuzamra dr. Szarvák Tibor szolnoki szociológus.

– Hál’ istennek, járványügyben sem volt olyan esemény életünkben, hogy racionális képünk legyen arról, mi várható, és igazából mit kellene tennünk ilyen helyzetben. Járt utat járatlanért el ne hagyj! – tartja a mondás, de ilyenkor azzal kell szembesülnünk, hogy itt már új utak vannak, amit nekünk kell kitapasztalnunk – hangsúlyozta a szakember.

Dr. Szarvák Tibor szerint most rengeteg információ zúdul az emberekre, javaslatok, ötletek, ezek közül ki kell szűrni azokat, melyeket átültethetnek saját életükbe. Minden családnak saját, sikeres járványügyi stratégiát kell kialakítania itt, megyénkben is, hiszen igen eltérő lehet az életformájuk, életstílusuk. Ami egyiknél jól működik, a másiknál már korántsem biztos.

A vírus terjedésével a kijárási korlátozások is szigorodhatnak, ilyen helyzettel is legfeljebb ‘56-ban találkoztak az idősebbek. A fiatalabbaknak viszont ez is új. A rendeletekben viszont benne van, hogy mi ilyenkor az elvárt viselkedésforma, tehát kapnak útmutatást, hogy mit kell ilyenkor tenni, adottak azok a viselkedési formák, amit el kell sajátítani. A legveszélyeztetettebbek, az idősek sem egyformán viszonyulnak a helyzethez.

– Jönnek a bejelentések a járványhelyzetről, hiteles és kevésbé hiteles hírek, ki kell szűrni közülük a valódi információt. Sokaknál megfigyelhető egy olyan hozzáállás, hogy „én úgysem kapom el, ahol én lakom, oda nem jön a vírus”. Ezek afféle mentesítő stratégiák, aki ezekkel él, az nyilván nem lesz annyira óvatos. Az idősekről is megjelennek karikatúrák, melyek azt ábrázolják, a különböző karakterek hogyan fogadják a meghozott intézkedéseket.

– Persze azért közöttük is vannak, akik betartják, amit kérnek tőlük! Akadnak azonban, akik túl lazán kezelik a veszélyt, orvoshoz egyébként se nagyon járnak, biztosak benne, hogy a természetes gyógymódok hatásosabbak. Úgy gondolják, védenek a vírus ellen olyan praktikák is, mint reggel egy adag pálinkával indítani a napot. Ez – amellett, hogy veszélyes – afféle sztereotip hozzáállás.

A szociológus azt is kifejtette, ha nem csak egyéni oldalról, hanem közösségi szempontból nézzük a történéseket, azt láthatjuk, hogy az előállt helyzet növeli a társadalmi kohéziót, és az idősebb generációkra való odafigyelést is fokozza.

– Az otthonról történő tanulás, munkavégzés a hálózat alapú társadalmat erősíti, ami úgy gondolom, a jövőben egyébként is hangsúlyosabbá fog válni. Az utóbbi évtized technikai, digitális fejlődése is ebbe az irányba mutatott. A veszélyhelyzetben erősödik az összefogás, ennek eredményeként a helyi kezdeményezések járás szinten is összeérhetnek. Ha adott az információáramlás, ki tudják használni az abban rejlő lehetőségeket, hogyha adott „A” helyen bizonyos tudás, kompetencia, de arra „B” helyen van szükség, ezt össze tudják hangolni, és ez a helyzet rendeződésével is fennmaradhat. Ebből pedig a jövőben is sokat profitálhatunk – vetítette előre a szakértő.

Pozitív megküzdési stratégiát kell alkalmazni a nehezebb időszakban a családok mindennapjait érintő negatív körülmények ellenére is

– Bízom abban, hogy sokan pozitív megküzdési stratégiával vészelik át a legnehezebb időszakot, a helyzet erősíti a közösségeket, a családot, a negatív következmények ellenére is – jelentette ki dr. Szarvák Tibor.

– Persze nem lesz olyan egyszerű, mint így, elmondva… Hiszen ez egy komoly kihívás egyénnek és társadalomnak is, de bizakodhatunk, hogy sikerül majd megedződve kikerülnünk a vírus okozta helyzetből – fogalmazta meg reményeit az elismert szakember.