Bozsó Sándorné hat éve alakította meg a Kunrózsa Hímző Szakkört

– A Kunmadaras Nagyközségért Oklevél díj Bozsó Sándornénak, a település kulturális örökségének, hagyományainak ápolásában nyújtott kimagasló teljesítményéért jár – mondja Balogh Marianna polgármester.

A veszélyhelyzet miatt a község díjairól a beérkezett javaslatok és a törvényekben biztosított hatásköre alapján a településvezető döntött. Az erről szóló határozatát ismertette otthonában a díjazottal. A veszélyhelyzet feloldása után ősszel, nagyszabású ünnepségen veheti át majd az elismerését Magdika, akit a díjra a Kunmadarasi Honismereti Egyesület elnöke, Laczkó Tóth Bertalanné terjesztett fel.

– Nagyon szerettem volna megtanulni a kunhímzést, de egyáltalán szerezni egy párnát Karcagról, amit így készítettek, de nem találtam olyat, ami szépen volt kivarrva. Azután 2014-ben a megyei művelődési központ szakkört indított, ahol Pin­czésné Soós Gyöngyi népi iparművész jött ki hozzánk Madarasra megtanítani a kunhímzés alapjait.

– Nagy boldogsággal mentem, én korábban foltvarrással foglalkoztam. Az első párnámat ma is őrzöm. Korábban rengeteg kalocsai terítőt varrtam, szerettem volna mást is megtanulni. Tetszett ez a paraszt jellegű, sokszínű terítő, amit egészen másképp, hamis laposöltéssel kell varrni. A felsőrész tömött, a hátulja pedig olyan, mintha géppel volna varrva. Ez nagyon érdekelt, kihívást láttam benne.

– A tanfolyam után kiállítottuk a munkákat, nagyon beleszerelmesedtem a kunhímzésbe, ezt nem lehet abbahagyni, ha hozzákezdek varrni, alig várom, hogy a színek összejöjjenek. Annyira belemerülök a hímzésbe, hogy egyszerűen az ember mindent elfelejt, néha még takarítani is – vallja be Magdika, aki hat éve a művelődési ház keretében megalakította a Kunrózsa Hímző Szakkört.

– Május 8-án lett volna az idei kiállításunk, ezt a vírushelyzet felülírta, szep­temberben azonban megmutatjuk az érdeklődőknek a hímzett terítőinket, párnáinkat – ígéri Magdika, aki asszonytársaival fontos, hiánypótló feladatnak tartja, hogy újrahímezzék a még meglévő, 200–300 éves régi kunmadarasi mintákat, csatlakozva Bán Andrea felhívásához.

Bozsó Sándorné a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban felkutatott régi madarasi mintákat most újrahímezi szakköröseivel. Bozsóné Magdika 1960 óta él Kunmadarason, a fővárosban tanulta ki a fodrászszakmát, onnan jött ide dolgozni nyugdíjazásáig. Férjével, annak haláláig boldog házasságban éltek, két lányuk született, s már öt unoka boldog nagymamája.

Szeretné átadni hímzőtudását, de nincsenek fiatal madarasiak, legidősebb szakköröse is 60 év feletti. Ősztől a helyi iskolásokat vagy óvodásokat szívesen megtanítanák az alapokra a Kunrózsa Hímző Szakkör tagjai, reméli, kapnak erre lehetőséget. Most 21 éves kertészmérnök hallgató unokájának segített, aki feladatul tájjellegű varrást kapott. Neki mutatta meg Pesten a kunhímzés alapjait.

Megtisztelőnek tartja a díjat

Bozsó Sándorné a kunkapitányházba most hímez újra egy 1782-es eredeti mintát tavirózsával, kunrózsával, bimbókkal.

– A kunhímzés számomra öröm, szeretem csinálni, nem számítottam arra, hogy ezt díjjal is elismerik. Megtiszteltetés számomra – mondja meghatottan Magdika, akinek legkisebb kunhímzéses párnája 20 centis, a legnagyobb egy közel másfél méteres futó.