Céljuk a tankolásoknál keletkező viták lezárása

– Még az ősszel tankoltam egy Békés megyei benzinkútnál. Épp előtte jelzett az autóm, ilyenkor a könyv szerint még hét liter van benne. A tank térfogata körülbelül negyvenöt liter, tehát harmincnyolc fért volna bele, a blokkon mégis az állt, hogy ötven liter – mesélte hírportálunknak kisújszállási olvasónk.

– Sajnos ezt már csak otthon vettem észre, ott nem figyeltem, mert kártyával fizettem. Másnap hívtam az ügyfélszolgálatot, azt mondták, küldjem el a blokkot, és írjam le a panaszomat. Meg is tettem. Három hét múlva kaptam egy levelet a Magyar Kárszakértők Országos Egyesületétől, hogy kivizsgálták a töltőállomást, és ott minden a legnagyobb rendben működik.

– Azt mondták, ha ez nekem kevés, forduljak a békéltető testülethez. Ezt is megtettem, körülbelül hat hét múlva hívtak tárgyalásra. A töltőállomás jogtanácsosa hozott egy állásfoglalást az autókat értékesítő cégtől, melyben néhány típus tankjának tágulási terét adták meg, tizenöt-húsz százalékra becsülve azt. Lehet, hogy egy nagyobb autónak van annyi, de az én Škoda Fábiámnak nincs.

– A tárgyaláson azt is megkérdezték, hogyan tudom bizonyítani, hogy hét liter volt még a tankban. Ezt szinte lehetetlen, de már van némi tapasztalatom. Negyven éve vezetek, vagyis tankolok, ezzel az autóval pedig tizenhárom éve járok, így elég jól ismerem. Ez idő alatt sem benzinkutas, sem én nem tudtunk még soha negyvenöt liternél többet beletankolni. Tizenkét liter pluszbenzinről van szó. Egy-két litert még elhiszek, hogy eltűnik valahol, de tizenkettő nem – panaszolta.

A tárgyaláson végül arra hivatkozva zárták le az ügyet, hogy az eljáró tanács az ügyben semmiféle érdemi bizonyítékot nem talált, valamint a panaszos nem lépett fel kárigénnyel, így az egyezség megkísérlése nem volt lehetséges. Ennek az volt az oka, hogy olvasónk életében először fordult a békéltető testülethez, így amikor kitöltötte a papírokat, nem tudta, mit válaszoljon arra a kérdésre, hogy mi a követelése.

– A tárgyaláson viszont megkérdezték, és akkor azt mondtam, hogy tíz liter üzemanyag, de igazából csak jelezni akartam, hogy talán nincs minden rendben azzal a benzinkúttal. Nekem elsősorban nem az a pár ezer forint számít, hanem az, hogy előttem hányan tankolhattak így, vagy utánam hányan fognak még. Azt mondták a tárgyalás végén, hogy a bírósághoz is fordulhatok, de négyezer forint miatt nem éri meg a fáradságot – fűzte hozzá olvasónk.

Dr. Lajkóné dr. Vígh Judit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület elnöke hírportálunk kérdésére azt mondta, a békéltető testület érdemben konkrét ügyben nem nyilatkozhat, csak általános szabályokról.

– A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése – fejtette ki az elnök. – A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

– A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul, melynek tartalmaznia kell a testület döntésére irányuló indítványt, például azt, hogy visszatérítést kér. A testület eljárása során a felek nyilatkozatai alapján jár el, melyeket bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. Ha az egyik fél ezt nem teszi meg, a másik fél pedig például szakvéleményekkel bizonyítja az általa előadottakat, a békéltető testület ennek alapján hoz határozatot.

– Ez ellen azonban jogorvoslat lehetséges. A szóló törvény szerint a tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróságon érvényesítse. A testület egyébként nagyon hatékony, hiszen a tavalyi statisztika szerint az ügyek körülbelül fele egyezséggel, illetve ajánlással zárult.

A törvény pontosan leírja, milyen módon rendezhető az ellentét

A fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján a fogyasztói jogvita a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy. Valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötött adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a felelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.