Betörték a szolnoki kápolna egyik egyedi díszítésű ablakát

– Hétfő reggel vettem észre, hogy valaki betörte a kápolna egyik üvegablakát. A rajta lévő Szűzanya-ábrázolás az épület egyik éke – beszélt szomorúan a Verebes György alkotta mű sorsáról Szűcsné Csáti Franciska. Az épület gondnoka elmondta, rendkívül lesújtja, hogy egyesek nem becsülik meg a kápolnát és annak környezetét. Nem ez volt ugyanis az egyetlen felháborító cselekmény a közelmúltban.

– Sokszor félve jövök ide, hogy aznap mit találok majd, ami nem ide való, vagy ami komolyan sérti a hely szellemét. Az egyik ilyen, hogy vannak, akik kívül, a szentély ablaka alatt „végzik el a dolgukat”. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyik közeli padot teljesen összetörték – mutatta meg a pusztítás nyomait.

Miután hozzáfűzte, az elmúlt hónapokban nem csupán az efféle károk okoztak problémát. A június közepén lezúduló eső ugyanis a beltérbe is beszivárgott. – Felhívtam a fiamat, hogy segítsen a vízmentesítésben. Végül kijött a párjával, és a helyi atya is megérkezett. Emlékszem, éppen akkor szivattyúztak a közelben. Egy járókelő pedig azt ajánlotta, hogy kérjük a segítségüket. Ők viszont azt mondták, hogy csak két nap múlva tudnak kijönni – tudtuk meg.

Az eset miatt fel kellett szedni a kápolna belső kavicságyását, a falak alsó részein még ma is láthatók a víz nyomai. Emellett a szőnyegek is mind felszívták a beáramló csapadékot.

– A székeket még csak odébb teszi az ember, de a padok le vannak rögzítve. Így ha azok alá befolyik a víz, könnyen kárt tehet bennük – folytatta az épület gondnoka.

Szűcsné Csáti Franciska hangsúlyozta, sajnálja, hogy hányattatott sorsú a kápolna, melynek emlékét, külső és belső rendjét, tisztaságát annyira szívén viseli. Ám mint mondja, a környékbeli hívek számára szintén fontos a helyszín, ahol vasárnap és hétfőn tartanak szentmisét, azok előtt pedig közösségi imát. Az egyes alkalmakon legfeljebb harmincan vesznek részt.

– Látni kell, hogy a város szerves részét képezi ez a kis kápolna. Adjuk meg neki a kellő tiszteletet, és ne a méltatlan viselkedés színtere legyen! Hiszen amellett, hogy Szolnok történelmi jelentőségű emléke, egyházi, s ezen belül vallásnéprajzi kincsként is tekintünk rá – hívta fel a figyelmet.

Pápai engedéllyel lett búcsújáró hely

Megtudhattuk, az épület története csaknem háromszáz éves múltra tekint vissza. Az 1733-ban létesült kápolnát két évvel később Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel.

Jelentőségét tovább növelte, hogy XIII. Kelemen pápa 1767-ben engedélyezte, hogy az épület búcsújáró helyként működhessen.

Legutóbbi felújítása tizenegy évvel ezelőtt történt, nem sokkal később a tetőzet cseréjét oldották meg. Ebben az időszakban restaurálták a Xavéri Szent Ferencet ábrázoló oltárképet is, melyet 1818-ban festettek.