Egy hely Szolnokon, ahol a hagyományok éltetésével nevelik a jövőt

Elővigyázatosságból a közönség ezúttal a Szolnok Televízió, illetve annak Facebook-oldalán keresztül követhette a területi Prima gála színvonalas és látványos színpadi produkcióit, valamint a ceremónia egyéb történéseit. Így azt is, amint a döntéshozó grémium az egyik területi Prima díjat az oktatás és köznevelés kategóriában jelölt, szolnoki székhelyű Napsugár Gyermekháznak ítéli oda. A rangos térségi szakmai elismerést Csehné Kovács Sarolta, az intézmény csoportvezetője vette át.

– Házunk számára óriási dolog egy efféle elismerés. Nagy motiváció is ez nekünk a továbbiakra nézve, hiszen a veszélyhelyzet nehéz körülményeitől függetlenül is igyekszünk folytatni hagyományőrző tevékenységünket – fejtette ki köszönőbeszédében Csehné Kovács Sarolta.

A Napsugár Gyermekház születése az úttörőmozgalom kezdeti időszakára esik. A szolnoki intézmény 1952. de­cember 21-én a Tisza Antal Úttörőháznak elnevezett, egykori Vármegyei Kaszinó Kossuth Lajos út 4. szám alatti épületében kapott helyet. Napi szintű klubfoglalkozások, szakkörök, vetélkedők, színjátszókörök, kulturális műsorok színtere volt a ház, amely harminc év elteltével új épületbe költözött. A Tisza mellől a Zagyva közelségébe. A Török úti Általános Iskola mögött 1982. december 21-én tették le egy új, kétszintes épület alapkövét, és rá egy évre a Réz utca 1. szám alá be is költözhetett az alsó szintre az úttörőház, az emeletre pedig az addig a Baross úton működő Bartók Béla Zeneiskola.

A rendszerváltozás névváltással is járt: a Tisza Antal Úttörőházat 1990. június 1-jén Napsugár Gyermekházra keresztelték – idén ennek harminc esztendeje. Ám semmi sem örök. A névváltoztatás után kilenc évvel később, a „magára maradt” zeneiskolának búcsút intve, ha nem is út-, de helykeresésre kérték fel az intézményt (amelyben 1997-től kezdett el dolgozni Csehné Kovács Sarolta – a szerző). Az ezredforduló előtt jelentős intézményi összevonások történtek a városban.

A Napsugár Gyermekház 1999. július 1-jétől a Hild Viktor Városi Könyvtár tagintézménye lett, és attól fogva két telephelyen, a Széchenyi városrész Zöld Házának Játék Házában – itt lett Sarolta 2007-től tagintézmény-vezető –, valamint a Baross úti Kézműves Házban fogadták a foglalkoztatók a gyermekeket és kísérőiket. A Játék Ház 2014-ben beolvadt a városi tagkönyvtárba, a Nyitott Műhellyel bővült és gazdagodott, immáron egy telephelyű Baross úti Napsugár Gyermekház pedig 2015-től a városi működtetésű Aba-Novák Agóra Kulturális Központhoz került („Saci” ekkor lett faművesként a ház csoportvezetője és kulturális szervezője – a szerző). Jelenkori kollégái: Csajbók Andrea, Hamarné Nagy Gabriella, Három Henrietta, Gazsó Györgyi, Vincze Ágnes, Polyák Erika és Ábel Gyula.

– A Napsugár Gyermekház munkatársainak feladata a magyar népi kézműves és folklór hagyományok ápolása és az új generációk felé történő örökül hagyása. A ház a népi kismesterségek tanítása mellett nagy hangsúlyt fektet a népzene és néptánc tanítására, a keresztény ünnep- és kultúrkörök tradícióinak fenntartására, melyek hasznosan egészítik ki az óvodai nevelést és az iskolai oktatást. Munkatársaink szakképzett kézművesek, pedagógusok, mesterek, akik hatékony és elhivatott munkával igyekeznek változatos, értékes programokat kínálni, értékközvetítő, szolgáltató feladatoknak megfelelni.

– A népművészettel való ismerkedés nagy élményt jelent a gyerekek számára, a hagyományőrzésen alapuló szakköri foglalkozásokon a különböző anyagokkal való tevékenység kikapcsolódást és örömet nyújt, új ismeretekkel gazdagítja őket. De nem csupán tanítjuk és ügyesítjük a hozzánk betérő fiatalokat. Minden találkozásunkkor, minden egyes közös tevékenységünk alkalmával mi is mindig ugyanúgy tanulunk tőlük – hangsúlyozta a „Prima házban” fellelhető közös élményt Csehné Kovács Sarolta.