A nagy szaporulat miatt sok macska kóborol gazdátlanul

Elkeseredve kereste fel szerkesztőségünket egyik szolnoki olvasónk, aki napokig próbált gondoskodni egy gazdátlan kiscicáról. Hiába kért segítséget az állatvédőktől, a körülbelül hathetes macska kénytelen volt az utcán élni.

– Egy Sóház úti társasházban lakom, és a szemben lévő fogorvosi rendelő kertjében figyeltem fel a nyávogásra – idézte fel olvasónk.

– Először nem bukkantam rá a hang forrására, de aztán a lányommal rátaláltunk a kőből készült virágtartó alatt a fekete, az arcán és a mancsán fehér foltokkal tarkított kiscicára. Mivel folyton nyávogott, és meg is sajnáltam, mindennap vittem neki ennivalót, illetve egy törölközővel kibélelt dobozt is tettem a bokor aljába neki. Tudtam, hogy ez nem mehet így hosszú távon, mert félő, hogy elpusztul vagy elüti egy autó. Egyik reggel például egy gépkocsi motorházából szedtük ki, és utána már nem is láttam. Talán már nem is él szegény. Úgy gondolom, hogy mi megtettünk mindent, ami a kötelességünk – tette hozzá.

Megkerestük a két állatotthont, melyektől segítséget kért olvasónk, de nem akartak nyilatkozni. Az egyik azzal indokolta az elutasítást, hogy csak kutyákat fogadnak be, a másik pedig azzal, hogy telt ház van náluk, így ott nem fér el még egy macska.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mit tehetünk, ha gazdátlan kiscicába botlunk. A törökszentmiklósi Befogad-lak Állatvédő Alapítvány elnöke, Kovács Klaudia rávilágított, hogy a menhelyek, függetlenül attól, hogy milyen térségben találhatóak, szinte mindig tele vannak. Az pedig, hogy épp mikor tudnak felszabadítani egy kis helyet, nagyon változó.

– A macskák helyzete azért rosszabb, mert sokkal szaporábbak, és kinti környezetben is jobban életben tudnak maradni. Az anyacica akár egy erdőben is fel tudja nevelni a kölykeit, ha megfelelően tud vadászni – fejtette ki az alapítvány elnöke. – A másik probléma, hogy főleg a vidéki portákon hagyják, hogy a macskák sokasodjanak, így túl sok a szaporulat, és nincs az az állatvédő háttér, ami ezt meg tudná oldani. Mi például úgy próbáltunk ezen a helyzeten segíteni, hogy ivartalanítási akciót hirdettünk Törökszentmiklóson és a környező kisebb településeken. Ez azt jelenti, hogy nem kellett érte fizetni, csak egy adott állatorvost kellett felkeresni, de nőstény kutyákat és macskákat is vártak. Sajnos mi sem tudjuk befogadni a cicákat, csak akkor, ha valaki ideiglenesen a gondozásába veszi őket – fűzte hozzá Kovács Klaudia, aki nemrég maga is három befogadott macskát nevelt az otthonában.

Mint megtudtuk, a Befogad-lak Állatvédő Alapítványnál van lehetőség arra, hogy ha a megtaláló befogadja a cicát, akkor ők állják a költségeket, vagyis az oltásokat, ételt, és megpróbálnak új gazdit keresni neki.

– Úgy gondolom, manapság már nem lehet azt mondani, hogy az állatvédők feladata a talált macskák elhelyezése. Sajnos azoknak, akik szívükön viselik az állatok sorsát, muszáj segíteniük a saját kapacitásuknak megfelelően – hangsúlyozta Kovács Klaudia. – Főleg a macskamentésben nem igazán vannak hivatalos menhelyek, a többség teljesen önkéntes alapon segít a cicáknak. Volt olyan hét, hogy körülbelül tízen kerestek meg bennünket, hogy be tudunk-e fogadni macskákat, így nem lehet elvárni tőlünk, hogy mindenkin segítsünk. Muszáj a lakosságnak is felelősséget vállalni, vagyis elvégeztetni az ivartalanítást, de a macskáknak fogamzásgátló is van, ez is jó megoldás.

Tegyük közzé az állat fotóját a Facebookon

– Ha nem tudjuk befogadni a macskát, de szeretnénk segíteni, érdemes posztolnunk a Facebookra, mivel ott gyorsan terjednek az információk – javasolta Kovács Klaudia. – Ha beírjuk a keresőbe, hogy cicamentés, számtalan oldalt kidob. Ha valamelyikre feltöltjük az állat fotóját pár mondattal, már tettünk valamit.