A sertéspestis miatt ritkíthatják meg a vaddisznóállományt

A betegséggel fertőzött vaddisznót megyénk jó pár településének körzetében találtak már az utóbbi években, főként az északi térségekben. A Tisza-tó környékén – a fertőzés átterjedésétől félve – házisertés-állományokat is számoltak fel gazdálkodók.

Elkészült hazánk afrikai sertéspestis-mentesítési terve, melynek egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány-sűrűség 2025-re két négyzetkilométerenkénti egyetlen vaddisznóra csökkenjen.

De vajon hogyan érinti a gyérítésre vonatkozó előírás a megyei vadásztársaságokat?

Nem ez az állat jelenti a fő bevételi forrást

– Megyénkben csak a Tisza menti vadásztársaságokat fogja érinteni ez az előírás, a többi területen kis számban van jelen a vaddisznó – mutatott rá Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász.

– Tehát tíz-tizenöt társaság az, melynek területén jelentősebb számban előfordul ez a vad, ez a megyei vadászterületek tíz-húsz százaléka. Megyénkben nem a vaddisznó jelenti a fő bevételi forrást. Az érintett részeken a fertőzés következtében tavaly is hullottak el állatok, és nagy számban ki is lőtték őket. Például Tiszafürednél szász-százhúsz egyedet ejtettek el. Így már eleve megfogyatkoztak.

Kilencvenöt százalékukat már elvitte a vírus

Tiszasülynél is több elhullott állatból mutatták ki a vírust az utóbbi években. Tari Mihály, a tiszasülyi Szőke Tisza Vadásztársaság elnöke elmondta, teljes mértékben egyetértenek a gyérítési törekvésekkel.

– Jelenleg nem is nagyon találkozunk vaddisznóval a területünkön, az állomány nagy része elpusztult a sertéspestis következtében. Míg 2018-ban negyven állatot lőttek itt, 2019-ben már csak kettőt, míg tavaly egyet. Így mondhatjuk, hogy nálunk lényegében az állomány kilencvenöt százalékát elvitte a vírus. Most kezdtek volna valamelyest szaporodni, az ártéren láttak malacos kocákat, de a Tisza áradásával az árteret elöntötte a víz, így elvitte őket.

A Rákóczifalvai Varsány Vadásztársaság területén azonban folyamatosan gyarapodik az állomány.

– Míg húsz-huszonöt éve még gyakorlatilag nulla volt a számuk, tavaly már harminc vaddisznó került terítékre – mutatott rá Dudás Attila elnök. – Pedig nem volnának kívánatosak, mivel itt tájidegen fajnak számítanak. Vadgazdálkodási szempontból sem jó, hogy gyarapodnak, hiszen zavarják az egyéb vadállományt, a fácánokat, az őzeket, a nyulakat. Ha pedig kijönnek az ártérről a mezőgazdasági területekre, jelentős károkat tudnak okozni. Már csak emiatt is gyéríteni kell őket, még annyi vaddisznóra sincs szükség, mint amennyit az akcióterv engedélyez – hangsúlyozta Dudás Attila.

Meg kell semmisíteni a lelőtt disznókat

A Karcagi Nagykun Vadásztársaság területén folyamatosan gyérítik az állományt, egyre többet lőnek ki – tudtuk meg Hubai Imre Csaba elnöktől. A szakember elmondta, úgy néz ki, az északabbra fekvő fertőzött területekről délebbre húzódnak az állatok. Gondot jelent azonban, hogy a vadászok nem tudják megtartani a lelőtt disznókat, meg kell azokat semmisíteni. Így nincs rajta haszon, az előírt gyérítésnek tehát csak költségei vannak, a kártalanítás pedig minimális, így ez nem igazán hat ösztönzően.Kovács Berta

Év elején mérik fel az állományokat

A vaddisznóállományt becsléssel mérik fel – tudtuk meg Kasuba Andrástól. A megyei fővadász elmondta, január-február táján szoktak egyedszámlálást végezni. Megfigyelési céllal szórnak ki takarmányt bizonyos helyekre, és megfigyelik, hány vaddisznó fordul meg ott, több alkalommal is végeznek megfigyelést ilyen céllal. Az így összeszámolt mennyiségből következtetnek az adott területen jelen lévő állatok mennyiségére.