Sehol sem maradtak bolt nélkül a falvak a Jászkunságban

Megyénk minden településén található legalább egy kiskereskedelmi üzlet a KSH 2019-es adatai szerint. Az országos trendhez hasonlóan azonban a Jászkunságban is visszaesett ezek száma, ugyanis 2019 végén négyezer kétszáz kisbolt működött a megyében, ami 19,6 százalékkal kevesebb, mint 2010 végén.

Tiszainokán mindössze egy kisbolt található. Friss termékekkel mozgóárusok látják el a falubelieket.

– Egy héten háromszor jön a pék, és egyszer a húsos. Friss árut hoznak, olyan típusúakat, amit a bolt nem minden esetben tart, így annak a forgalmát nem zavarja.

Sokan vannak a faluban, akik ezekért a termékekért nem tudnának elutazni messzebbre

– fejtette ki Kiss Erzsébet Eliza polgármester, aki hozzátette, havonta alkalmi árusok is bejelentkeznek. Ruhát, zöldséget, koszorút vagy egyéb apróságokat kínálnak.

– Aki akar, a falun belül mindenhez hozzájut – emelte ki.

Egy kisbolt üzemel Mezőhéken is, ennek ellenére megoldott a lakosság ellátása.

– A mai világban meglehetősen mobilak az emberek, szükség esetén elutaznak nagyobb városba, ahol nagybevásárlást tartanak – kezdte a témával kapcsolatban Fórizs Ágnes Karolina polgármester. – Közel van hozzánk Martfű, Tiszaföldvár, ezekben a városokban vannak nagyobb áruházak, sokan Szolnokra is el tudnak menni vásárolni.

A településvezető hozzátette, természetesen az alap élelmiszereket, legszükségesebb dolgokat a falu kisboltjában is be lehet szerezni, ahol azonban tapasztalatok szerint valamivel magasabbak az árak, mint a nagyobb áruházakban.

A bolt forgalma egyébként tavasztól őszig nagyobb, a környékre ugyanis sok mezőgazdasági idénymunkás jár, ők rendszeresen betérnek oda.

– A településre hetente háromszor jár egy mozgóárus is, aki kenyeret és pékárut kínál a helyieknek. Az ellátottság így szerencsére nem problémás – tette hozzá végül a polgármester.

Csataszögön tavaly májusban zárt be a falu egyetlen kisboltja, így a lakosok kénytelenek voltak más településen elintézni a bevásárlást. Szerencsére azonban nyár közepére akadt új bérlője az üzlethelyiségnek.

Oravecz Zsuzsanna Éva polgármestertől megtudtuk, a bolt azóta folyamatosan üzemel, nyilván, nincs olyan bőséges választék, mint egy nagy üzletben, de beszerzik, ha valakinek egyedibb kívánsága van.

Működik már látványpékség is, azt sütnek, amire igény van.

A polgármester beszélgetett a tulajdonossal és a bérlővel, nem is gondolták, hogy ekkora forgalmuk lesz. Szeretnének is pályázni bővítésre.

A megye legkisebb településén, Hunyadfalván két üzlet működik, egy kis ABC és egy italbolt. Mindkettő önkormányzati tulajdonban van.

– Szeretnénk felújításra pályázni, már regisztráltunk is, ráférne az üzletekre, hogy kívülről rendbe tegyük, a bejárati ajtók is elhasználódtak már – nyilatkozta Vékonyné Házi Eszter polgármester.

– Csak az a gond, hogy húsz százalék önerő is kell, amit jó kérdés, hogy fogunk előteremteni. Ilyen kis településen a boltok bevétele sem olyan sok, épp elég a két alkalmazott bérét kitermelni, így is csak hat- és négy órában foglalkoztatjuk őket. Fel kell mérnünk, mennyi forrást vagyunk képesek önerőből biztosítani, ehhez mérten fogunk pályázni.

Közel háromezret költünk naponta

Egy vásárló naponta átlagosan 3 200 forintot hagyott ott kiskereskedelmi üzletekben hazánkban 2019-ben – olvasható a KSH kiadványában. Az országos átlagnál többet költöttek Budapest mellett Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében. Az országos átlag alatt maradt a napi költés Vas, Fejér és Veszprém megyében.

A legkisebb egy lakosra jutó napi átlagos költés pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (2 565 forint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2 252 forint) és Nógrád (2 235 forint) megyében volt. A Jászkunságban 2019-ben átlagosan 2 725 forintot költöttünk a boltokban naponta.