Virágoznak a japán cseresznyefák a szolnoki Várkonyi téren

„A harcos első a férfiak között, a cseresznye első a virágok között” – tartja ezt egy ősi japán mondás. Osztja e nézetet, és osztja meg velünk e nézet mögött rejlő filozófiát Kovács Mihály. A Jászkun–Japán Baráti Egyesület elnöke még 2019-ben vehette át a japán kormány által külföldi személynek adományozható legrangosabb, „A Felkelő Nap Rendje Arany és Ezüst Sugarakkal” kitüntetést, majd pedig 2020-ban Szolnok Díszpolgárává választották lakóhelyén.

Vele, illetve a baráti társaság titkárával, Varga Lajossal emlékeztünk meg arról, miként kerültek a szolnoki Várkonyi térre japán cseresznyefák hajdan, melyek a napokban pompás, rózsaszín fátylaikban köszöntik az arra sétálókat.

Közel negyven éve köttetett barátság a roppant méretű távolságban lévő két település, Yuza, valamint Szolnok között. Kovács Mihály a Tisza Táncegyüttes vezetője volt, amely 1983-ban a Yamagata-prefektúra-béli Yuza-machi, illetve Szolnok közötti kapcsolatok elindításában, majd pedig a 2004-ben létrejött testvérvárosi együttműködésben játszott szerepet.

– A japán ismerten az egyik legfegyelmezettebb nép, amely a hagyományait, az ősök által hátrahagyott értékeket, örökségeket őrzi, gondozza és továbbadja az új nemzedékeknek – kezdte elöljáróban Kovács Mihály, aki évtizedekig bonyolította a két település között a cserekapcsolatokat, az ifjúsági találkozókat, a japán fiatalok szolnoki családoknál történt elhelyezését, a közös kulturális eseményeket.

– A cseresznyefa a japánok számára az újrakezdés szimbóluma. Az idei szezonális cseresznyefavirágzás, az ismert világjárvány okozta problémák miatt is, a világon mindehol egy új élet kezdetét jelenti. Ám Japánban mégiscsak különös jelentősége van a virágzásnak, a szakurának. Ott korábban pattannak ki a rügyek, s kora tavasztól kezdve az időjárás-jelentés kibővül a „cseresznyefront-előrejelzéssel”.

A sakura zensen-jelentés 1967 óta jelen van a japán médiában: napi hírek jelennek meg, mely országrészben hol pattan ki az első bimbó, mikor várható az elvirágzásuk, hol van most a legjelentősebb virágbaborulás.

– Japánban a cseresznyefavirágzás sajátos kultúra, egy különleges életérzés: valami elmúlik, valami megszületik. Japán őshonos cseresznyéje a somei yoshino, ezért, amikor a szolnoki telepítés szóba került, ezt a fajtát hozattuk be japán barátainkkal – mesélt a japán gondolatvilágról is Kovács „szan”.

– Ezt a fasort, emlékeim szerint összesen 47 egyedet, Boros Zoltán városi főkertész útmutatása mellett, 2015-ben telepítettük a Várkonyi téren – emlékeztetett Varga Lajos. – A csemeték elültetésében japán diákok segédkeztek, ezért is számít jelentős értéknek az ültetvény. Ha évente ilyentájt bárki ránéz a rózsaszínben tündöklő ligetre, jusson eszébe, hogy Japánban is vannak barátaink, vagy csak élvezze a látványt és örüljön az életnek – mondta mosolyogva Varga Lajos.

Szolnokon több helyszínen állnak japán cseresznyefák

A yuzaiak jóvoltából már több alkalommal és több helyen telepítettek japán cseresznyecsemetéket a megyeszékhelyen, mondta el Boros Zoltán főkertész. Az első fák a ’90-es évek második felében érkeztek, s az akkori városvezetés a Szolnoki Művésztelepet választotta a telepítés helyszínéül. Majd 1999-ben is jöttek, melyekből még ma is található a Kossuth téren, valamint a városháza udvarában. Az ezredforduló táján pedig postai úton érkeztek oltványok, ezek közül egynémely látható még a Vízilabda Aréna körül, ugyanis a többit a tiszai árhullámok magas talajvize elpusztította.

– Hazánk 2004-es uniós csatlakozása után az új jogszabályi környezetben jött a gondolat, hogy a korábbi években a városban telepített japán cseresznyefákat anyanövényként használva szaporítsuk tovább. Ebből az elgondolásból és kivitelezésből született meg a Várkonyi téri játszótér mellett húzódó kis járda két oldalán végigfutó cseresznyesor, amely manapság igen impozáns látványt nyújt – tette hozzá a főkertész.