Alkotásain szinte láthatóvá teszi a csendet a szolnoki művész

A csendélet fogalmát átlépve, magát a csendet jeleníti meg képein keresztül a szolnoki születésű Király György. A Barcsay-díjas festőművész sikeres sorozatából most a Damjanich János Múzeumba betérők is láthatnak egy szeletet.

– A csendélet műfajából indultak, majd elkezdtem inkább csendnek hívni ezeket a képeket, mivel a csendéletiség egyre jobban feloldódott, és elkezdett személyessé, akár emberekhez köthető csenddé válni. Alkotás közben egy olyan frekvencia, vibrálás jött létre, melyet hangtalanságnak érzékeltem. Amikor az ember fest a műterem magányában, akkor titokzatos, misztikus módon szinte láthatóvá válik a csend. Ezt a fogalmat takarja a „különös” elnevezés. Azért sem csendélet, mert már túllép az anyagi világon – mondta a festőművész.

A Különös csendek című sorozat már az ötödik éve készül, a Damjanich Múzeumban ebből negyvennégy alkotás látható.

– Nagy öröm számunkra, hogy Király György szolnoki születésű festőművész első múzeumi önálló tárlata a Damjanich János Múzeum első emeleti időszaki kiállítások termében látható,

amely egy olyan folyamatba enged betekintést, melyet az alkotó Különös csendek címmel több éve fest. A csendélet műfaji kérdésein túl a csend jelensége, annak vizuális nyelven való megfogalmazása érdekli őt.

Király György két festészeti és két grafikai eljárást preferál. Olajképei különböző méretekben készülnek. Nagyon izgalmasak finom, szinte már légies akvarelljei, melyekben tárgyai súlytalanná, elmosódottá válnak. Biztos kézzel bánik a puha szénnel és az egyik legnemesebb sokszorosított grafikai eljárás, a rézkarc művelésével is – mondta az alkotóról Képiró Ágnes művészettörténész, a kiállítás kurátora.

– Nehéz megválaszolni a „Mire gondolt a művész?” kérdést, de ha arra gondolunk, hogy milyen üzenetek rejtőznek ezekben a tisztán meditatív képekben, és kikhez szólhatnak, akkor azt kell megállapítsam, hogy napjaink rohanó, információáradattal teli világában megnyugvást, egy kis lassítást jelenthet betekinteni egy olyan alkotó képi világába, akinek műtermében időtlen aurával körülvett „hasztalan kis tárgyak” formálódnak képekké – osztotta meg gondolatait a képek mondanivalójáról a közgyűjteményi szakember.

A kiállítás július 25-ig látogatható. Amint a járványhelyzet engedi, a múzeum bemutatja saját kiadásában megjelent Király György – Különös csendek című katalógusát is, és nyilvános tárlatvezetést is tartanak majd.

Nagyon hiányolták már a közönséget

Ahogy szinte mindenkit, a művészeket is megviselte, hogy munkáikat csak fotókon vagy videókon láthatta a közönség.

– Most ébredtünk rá – és szerintem sokak nevében beszélhetek –, hogy a profi képzőművészet mennyire kapcsolódik a közönséghez. Amikor nagy nevű tárlatok csak online felületen tudtak megjelenni, képtelen volt helyettesíteni azt az élményt, melyet a valódi jelenlét, látvány nyújt. Ez ugyanis egy tárgyiasult művészeti ág. Nem hiába utazunk el mondjuk Párizsba vagy Rómába megnézni a híres alkotásokat. Ezeknek a tárgyaknak van egy sajátos kisugárzásuk, amely az online térben elveszhet. Amikor valaki megnézi a képeimet, és látom a szemében a visszatükröződést, a reakciót, akkor érzem úgy, hogy megszületett a kép értelme – hangsúlyozta Király György festőművész.