A hitről és a tudományról is beszélt előadásában Csókay András

Július 20-án, Illés napján este a falu apraja-nagyja idén is dobszóval, zenés kísérettel, a helyi plébános vezetésével, égő fáklyákkal vonult a templomkertből az Illés-kőhöz. A tradicionális fáklyás körmenetet több száz éve a település törököktől való megmenekülésére emlékezve tartja. A helytörténet a bibliai elbeszélésekre hagyatkozik. Aszerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét. A Szentírás Illéshez kötődő eseményén túl Nagykörű históriás könyvében is akad olyan újkori történet, amelyről a próféta napjával egy időben emlékeznek meg a helyiek.

A körmenetet követő napon Csókay András idegsebész professzor osztotta meg gondolatait hitről és tudományról a római katolikus Szent Mária Magdolna templomban, a falu védőszentje nevenapjának előestéjén. A tudós orvos 2002 óta tart evangelizációs tanúságtételeket, eddig közel ezerre került már sor.

Csókay a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány, valamint a Jót Tenni Jó Alapítvány szellemi alapítója. Nagykörűi példabeszédében személyes és családi szenvedéseiről vallott. Felesége, Altay Daniella ez alkalommal nem vette át a szót férjétől, mint teszi ezt sokszor. Ezúttal a professzor egyedül beszélt Istennel való paramisztikus találkozásairól.

Döbbenetes volt hallani, miként élte meg ötödikként született legkisebb gyermeke, a 10 esztendős Marci elvesztését 2014-ben.

A fiú tragikus, keresztségfelvétele napján történt vízbefulladásos haláláról a professzor drámaian szólt ugyan, ám minden szava az elengedésre fókuszált. Azaz, az „átengedésre”, Marci Istenhez való megtérésére…

Csókay András őszintén beszélt arról is, hogy a tragédiát eleinte nem tudta feldolgozni. A családját elhagyó, váláson gondolkozó, magába roskadó, kizárólag gyógyító munkájába feledkező, depressziós emberként mutatta be egykori önmagát. A feleség, a gyerekek, a rokonság, illetve a Teremtő voltak azok, akik visszatérítették az „életbe”, új értelmet adva és utat mutatva számára. Megvilágosodott, mondja. Megértette, hogy fiát magához vette az Úr, ezért mindannyian kegyelmi állapotba kerültek. Az idők során gyermeke és Isten is többször paramisztikus formában áll elé, s szólítja meg.

Csókay András vallja, a hitét megerősítve azt, visszakapta, így teljes tudatállapotban tud koncentrálni munkájára is. A tudományról szólva az orvos professzor állítja, isteni erő és energia lakozik minden emberben. Továbbá a szeretet, a szabad akarat, a megbocsátás. Hiszi, hogy a test nem tudna működni lélek és szellem nélkül. „Mi dobogtatja a szívet? Milyen impulzus által dolgoznak az agyi idegek?” – teszi fel a kérdéseket Csókay, melyekre válaszokat az isteni akarat által talál.

Az agysebész vallomása, hitbéli tanúságtétele, a magánéletének nyíltan felvállalt gondjai és örömei érezhetően erősen hatottak a nagykörűi templom hallgatóságára. Csókay András előadását, annak végén Fejes János plébános és Túri Tibor polgármester köszönte meg, akik a professzort és feleségét is megajándékozták.