2022.01.17. 19:00
Egyes termékek hetekkel, hónapokkal a lejárati idejük után is biztonsággal elfogyaszthatók
Különleges útmutatót állított össze a Nébih.
Az ásványvíz a lejárat után még egy évig is jó lehet Fotó: Illusztráció/Shutterstock.com
Fotó: Shutterstock
A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegeléssel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék.
A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást, például ízben, színben, szagban, állagban, a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható.
Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár egy évig is jó lehet még, de a lekvár, kávé, tea és kakaópor is. Olaj és chips esetén ez két hónap, üdítőknél, majonézeknél hat hónap. UHT tej, só, cukor, rizs, liszt, száraztészta, ketchup, mustár a lejárat után még kilenc hónapig fogyasztható, a csokoládé, édes kekszek, fagyasztott termékek és müzli három hónapig.
Továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy ezek az Európai Unióban adományozhatóvá váltak, de biztonságosságukért, megfelelőségükért az adományozó, azaz a kereskedő felel. A Nébih hangsúlyozta, hogy az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idővel. Az utóbbi a romlandó áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után már komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert.