Önfeledt beszélgetések fűszerezték a szajoli disznótort

Azt nem mondom, hogy elfelejtettük, hogyan is kell nekilátni a teendőknek, viszont egy röpke pillanatra inunkba szállt a bátorságunk, amikor meg kellett fogni a nagyjából százötven kilós jószágot. No, ekkor aztán eszünkbe jutott, hogy talán a fogópálinka hiánya lehet a probléma. Miután kiürültek a kupicák, rögvest elő is jöttek a jól bevésődött mozdulatok

– mesélte nevetve Kerékjártó Tibor.

A perzselés után már könnyebb volt a dolgunk, hiszen megannyi modern berendezés állt rendelkezésünkre a feldolgozáshoz, ráadásul a fagyos idővel sem kellett dacolnunk

– folytatta az egyesület elnöke.

A disznótoron volt minden, mi szem-szájnak ingere. Készült hagymás vér, kisütötték a pecsenyéket, és persze töltöttek májas és véres hurkát, valamint kolbászt is.

– Készítettünk még májast, abált szalonnát, és disznósajtot is füstöltünk. A toros káposzta sem maradhatott ki a menüből, az asszonyok bőségesen telepakolták mindenféle finomsággal, délután kettőre meg is főtt – sorolta Kerékjártó Tibor. Szerencsére voltak elegen a sok teendőre, mindenki kivette a részét a feladatokból, ahogyan a finom ételek elfogyasztásából is.

Nem siettünk, jókat beszélgettünk munka közben. Azt hiszem, mindenki nevében mondhatom, hogy kiválóan éreztük magunkat. Köszönjük a polgármester, Szöllősi József támogatását, ő is aktív részese volt a napnak. Úgy búcsúztunk, hogy jövőre újra találkozunk, nagyon remélem, semmilyen akadálya nem lesz, hogy megrendezzük a következő hagyományőrző disznótort

– adott hangot bizakodásának az egyesület elnöke.