A béke és a biztonság fenntartásának fontosságáról is beszélt Szijjártó Péter

– A világjárvány okozta válság negatív gazdasági hatásait a kormány többek között versenyképesség-növelő támogatásokkal enyhítette. Ennek keretében megyénkben milyen értékben valósultak meg fejlesztések?

– Két évvel ezelőtt, a járvány kirobbanását követően viszonylag gyorsan kiderült, hogy ez nem kizárólag egészségügyi vészhelyzetet jelent majd, hanem nagyon durva gazdasági világválságot is. A pandémia megtörte a világgazdaság sokéves fejlődési tendenciáit. A be­ruházások globális szinten 42 százalékkal estek vissza, a világkereskedelem volumene 5 százalékkal csökkent, világszerte 114 millió ember vált munkanélkülivé. 

Az nyilvánvaló volt, hogy az idővel újra magára találó világgazdaság növekvő keresletét az a vállalkozás tudja majd kiszolgálni, amelyik nem építi le a kapacitásait, és munkában tartja dolgozóit. Sőt, az a cég, mely beruház, az egészen biztosan az új világgazdasági korszak nyertesei közé fog tartozni.

– Nagyon kemény vitát folytattunk arról, hogy az állam milyen módon segítse a vállalatokat. Az ellenzék segélyeket akart osztani, ehelyett a kormány a munkanélküliség kialakulásának megelőzésére fókuszált, és minden idők egyik legrobusztusabb beruházásösztönző programját indította el. A beruházások értéke 1886 milliárd forinttal szintén csúcsot ért el Magyarországon. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 48 vállalat élt a beruházás-ösztönzési program lehetőségével, melynek összértéke 34 milliárd forint. Ehhez a kormány 14 milliárd forint támogatást adott, így 12 600 munkahelyet sikerült megvédeni. 

A megyében 20210-ben 12,6 százalékos volt a munkanélküliség, ez mára 5,3 százalékra csökkent. Ennek eredményeként Magyarország tavaly gazdasági rekordokat döntött meg. 

– Hatalmas teljesítmény, hogy soha akkora – 7,1 százalékos – gazdasági növekedés nem volt korábban hazánkban, mint az előző évben. A rendszerváltás óta soha annyian nem dolgoztak még, mint tavaly, 4,7 millió volt a foglalkoztatottak száma. A 2021-es év exportrekordot is eredményezett, a nehézségek ellenére is sikerült elérni a 119 milliárd eurót. 

– A Jászságban milyen fejlesztések várhatóak a jövőben? 

– A magyar gazdaság gerincoszlopát az autóipar adja, mely ágazat jövője alapvetően attól is függ, hogy a beszállítói hálózat milyen módon tud bővülni. A világjárvány következményeként a vállalatok a beszállítói láncokat próbálják a lehető legrövidebbre fogni, mert így egy válság esetén nem kell határzárral, szállítási nehézséggel szembesülniük. 

Nagyon fontos, hogy a Jászság autóipari és elektronikai beszállító vállalatai minél komolyabb fejlesztéseket hajtsanak végre. 

– Azért lényeges az elektronika, mert az autóipar forradalmian új időszakra áll át. Ez pedig nem jelent mást, mint az elektromosautó-iparnak az előretörését. A térségben már eddig is szépen fejlődtek a magyar autóipar beszállító vállalatai, de továbbra is azon dolgozunk, hogy még több beruházó jöjjön a Jászságba, az itt lévőknek pedig biztosítjuk a fejlődés lehetőségét és azt, hogy a hazánkban működő nagy nemzetközi vállalatok beszállítóláncaiban stabilan ott lehessenek. 

– Az orosz–ukrán háború újra komoly kihívások elé állítja a világot. A brüsszeli külügyminiszeri tanácsülés után a minap azt nyilatkozta, hogy új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében. Hogyan garantálható hazánk biztonsága? 

– Amikor a szomszédságban háború van, az egyértelműen biztonsági kockázatot jelent a számunkra. A fizikai biztonságunk érdekében a magyar honvédség jelentős erőit csoportosítottuk át a keleti határvidékre. A kockázatok minimalizálása érdekében úgy döntöttünk, hogy nem küldünk katonákat, fegyvereket a háborúba, és azt sem engedjük, hogy fegyverszállítmányok Magyarországról kerüljenek Ukrajnába. A kormánynak garantálnia kell Magyarország és a magyar emberek biztonságát, valamint azt is, hogy hazánk nem sodró­dik bele a háborúba, és nem a magyar emberekkel fizettetik meg a háború árát. 

Nem enged­jük, hogy hazánk energiabiztonságát veszélybe sodorják. 

– Ezekért a célokért mindennap küzdeni kell, mert egyre veszélyesebb javaslatok kerülnek elő az Európai Unióban és a NATO-ban. A javasolt légtérzár elrendelése nem jelentene mást, mint légi háborút, ami hatalmas kockázatokkal és tragikus következményekkel járna. Szintén veszélyes javaslat, hogy békefenntartó misszió címén szárazföldi katonai egységeket küldjünk Ukrajnába, mert ez magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát. Folyamatosan világossá kell tennünk pozíciónkat, ezért még határozottabban fel kell lépnünk nemzeti érdekeinkért, a béke és a biztonság fenntartásáért. 

– A világgazdaság gyökeres átalakulása zajlik. Hogyan látja Magyarország helyzetét ebben a folyamatban?

– Hazánk az elmúlt időszakban mindig a maga javára tudta fordítani a válságos helyzeteket, erősebben jöttünk ki egy-egy krízisből, mint ahogy belementünk. Ehhez persze stabilitásra van szükség. Politikai stabilitásra, gyors, hatékony, ugyanakkor megfontolt döntéshozatalra. Ha valamikor, akkor most nagy szükség van a kormányzati tapasztalatra. Az ellenzék felelőtlen nyilatkozatai azt mutatják, hogy bele akarják sodorni Magyarországot a háborús konfliktusba, és asszisztálnának az Oroszországból irányuló gáz- és kőolajforrások elzárásához, melyek gazdasági válságba taszítanák az országot. 

– A keleti nyitás stratégiáját miként értékeli gazdasági szempontból? 

– Úgy gondolom, hogy a keleti nyitás egy hatalmas sikertörténet, hiszen Magyarország azért tudott évről évre beruházási rekordokat dönteni, mert hazánk lett az egyre erősödő keleti vállalatok fő beruházási célpontja Európában. Azt látni kell, hogy a megújuló világgazdaság passzátszelét Keletről fújják. A keleti vállalatok technológiai és pénzügyi szempontból is versenyképesek a nyugati cégekkel. 

A keleti nyitás politikájának köszönhetően az elmúlt években sikeresen versenyeztünk a keleti befektetőkért, így 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben több beruházás érkezett Keletről Magyarországra, mint Nyugatról. 

– Lehetett volna úgy dönteni, hogy ezekért a beruházásokért nem szállunk versenybe, de akkor ezek a cégek másik európai országba települtek volna, ott hoztak volna létre munkahelyeket. A magyar gazdaság növekedéséhez szükség volt arra, hogy a nagy keleti vállalatok hazánkba hozzák beruházásaikat. Modern, huszonegyedik századi technológiát képviselnek, az autóipar átalakulásának a motorjai, és magyar emberek tízezreinek biztosítanak megélhetést.