Pilinszky emlékkiállítást szerveztek Szolnokon

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője Pilinszky János művei ihlették a Szolnoki Művésztelepen megjelent alkotásokat. A március huszonhatig megtekinthető vándorkiállítás a költő halálának 100. évfordulóján indult tavaly májusban, a budapesti Esernyős Galériában. Az ország különböző pontjáról  érkezett alkotókat a költő versei ihlették így a festmények mellett szobrokkal és installációkkal is találkozhatunk.

A kiállítás máig vándorol az évforduló szellemében, mely Dóczy Péter színművész kezdeményezésére indult

–  mondja Verebes - Nagy Edit, Szolnoki Művésztelep művészeti iroda vezetője.

Egy nagyszabású és nívós kiállítás szerettünk volna, ahol az ország művészei egy tárlaton belül megmutathatják hetetségüket. Így Verebes György, a Művésztelep vezetője és Lévay Jenő, Munkácsy Mihály Díjas grafikusművész jóvoltából létrejöhetett Szolnokon is ez a kiállítás. A cél az volt, hogy olyan művészeket találjunk, akik munkásságukban rokonszenvet éreznek Pilinszky János költészetével.

A megszólított művészek mindegyike hozzájárult a mozgalomhoz, így közel hetven alkotó műveit láthatjuk a kiállításon.

– Az elképzelés az volt, hogy a költő verseiből válogassanak és erre reflektálva alkossanak – taglalja a művészeti iroda vezető. –  Így a megjelent képzőművészeti alkotások mellett a kiállítóteremben fellelhető az adott vers is ami inspirálta a művészeket. Ennek köszönhetően a látogatók számára is könnyebben befogadható ez a nagyszabású kiállítás.

A tárlatra audió narráció is készült, hogy elfogadható legyen a vakok és gyengénlátók számára is.

– Mindez Szolnokra is ellátogatott, melyet a Vakok és Gyengénlátók Megyei szervezetével közösen több csoportot is elindítunk – magyarázza Verebes-Nagy Edit. – Minden alkotásra szöveges leírásra került sor, illetve a masszívabb szobrokat lehetőség van a látogatóknak megérinteni is.

Ehhez a kiállításhoz egy keménykötésű könyv is készült, mely tartalmazza a műveket és a hozzájuk tartalmazó verseket, melyet Lévai Jenő grafikusművész szerkesztett és ő készített.

Baráth Fábián szobrászművész iskolás kora óta Pilinszky János köteteivel rója az utcákat, melyekből néhányat már rongyosra is olvasott. Elmondása szerint nincs kimondottan olyan vers, melyet választott volna alkotásaihoz, hiszen mindegyik nagy hatással van a művészre.

Szerintem rendkívüli egyszerűség, szűkszavúság és lényegretörőség jellemzi Pilinszky költészetét

– magyarázza Fábián.

– A költői forma olyan tömör, hogy szinte mágikus, teremtő erővel bír, mellyel témáját, képeit a semmiből rántja elő a fényre. A  kiállításon szereplő munkát inkább a költői életműben általánosan megnyilatkozó hangulat ihlette, semmint egyetlen konkrét vers. A szobor a Kenyér címet kapta, melynek jellegzetése, a félig “talált tárgy”. Ugyanis a  bonzöntések után a maradék bronzot a tégelyből kiöntjük, hogy a következő olvasztásnál ne repessze el azt. Az egyik alkalommal, egy úgynevezett bronz bugát kettévágtam, majd a roncsolt és elfeketedett felületű tömb, mint egy kettészelt kenyér feküdt előttem. Úgy éreztem, hogy egy kész szobor áll előttem. A darabok vágott felületét felpolíroztam, így azok egymásban tükröződő képet mutatnak. Alapvetően a kenyér -  kenyértörés, mint hívószavak, és az ezek köré csoportosítható hasonlatok állítottak meg munka közben, s úgy gondolom, ezek mentén bárki számára értelmezhető a szobor.