Szijjártó Péter szerint a Tisza-tó térsége hazánk egyik legvonzóbb területe

– Két beruházás ünnepélyes átadására érkezett Tiszafüredre. Miben áll ezek jelentősége? 

– Két éve tört ránk a koronavírus, amely előbb egészségügyi vészhelyzetet okozott, majd rögtön előállt egy világgazdasági válság is. Mi ragaszkodtunk a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikánk legfontosabb alapjához, hogy nem segélyt, hanem munkát kell adni az embereknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem a munkanélküliséget, hanem annak a megelőzését fogjuk finanszírozni. Minden idők egyik legrobusztusabb beruházásösztönzési programját indítottuk el, amelyben azt kértük a beruházó vállalatoktól, hogy a kormányzati támogatásért cserébe ne bocsássák el a munkavállalókat. 

A programban több mint 1400 vállalat vett részt, közöttük a tiszafüredi Abo Holding is, amely malomipari beruházást hajtott végre annak érdekében, hogy extrudált kukoricatermékeket tudjon gyártani. Egy 400 millió forintos beruházás, amivel 60 munkahelyet mentettek meg. 

– Ehhez a kormány 200 millió forintos támogatást biztosított, így a cég meg tudta erősíteni a saját pozícióját. Emellett pedig egy, a szívünkhöz közel álló beruházás végét is konstatálni tudtuk, hiszen az idősotthon fejlesztése is befejeződött. A rendkívül rossz energetikai jellemzőkkel rendelkező épületet sikerült úgy felújítanunk, hogy sokkal modernebb, korszerűbb körülmények között tudnak ott élni a nyugdíjasok. 

– Két és fél évvel ezelőtt éppen miniszter úr közreműködésével került a helyére a város új főterének alapköve. Azóta sok idő eltelt, számos beruházás megvalósult. Hogy látja Tiszafüredet és a Tisza-tó régiót? 

– Fantasztikus ez a környék és fantasztikus beruházások is történtek az elmúlt időszakban. Szerintem ma már a térség marketingje, PR-ja is eléri azt a szintet, amit már régen el kellett volna. A Tisza-tó térsége Magyarország egyik legszebb területe, ráadásul az egyik legvonzóbb turisztikai desztináció is. Aki idejön, szerintem nagyon jó körülmények között tud feltöltődni. Azok a fejlesztések, amelyek a kerékpáros turizmushoz kötődnek, segítenek bemutatni ennek a térségnek a természeti adottságait. A városhoz kapcsolódóak pedig ahhoz szükségesek, hogy itt lehessen tölteni több napot is. Ezek mind-mind példaértékűek, és örülök annak, hogy ami két és fél éve itt elkezdődött, az ma már mindenki számára kézzel fogható jeleket produkál. 

– Éles váltás, de nem kerülhetjük meg: a szomszédunkban egy katonai konfliktus, háború zajlik jelenleg. Mi vezetett idáig? 

– A háború a lehető legrosszabb forgatókönyv, amely nem válasz semmire. Ha pedig egy ország szomszédságában háború van, az nagy baj, mert a háború mindig biztonsági kockázatokkal jár. Ezért világossá kell tenni, hogy mi a cél, mi a feladat. Az, hogy garantáljuk Magyarország kimaradását ebből a háborúból. 

Az nem lehet, hogy Magyarországot beleprovokálják, belesodorják ebbe a háborúba. Ennek minden eszközzel ellen kell állni és mi ellen is állunk. 

– Nem küldünk katonát vagy fegyvert és nem engedjük a fegyverek szállítását sem Magyarországon keresztül, valamint azt is világossá tettük, hogy azt sem fogjuk megengedni, hogy háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az energiaellátást abszolút vörös vonalként kezeljük, tehát nem adjuk a támogatásunkat olyan kezdeményezésekhez, amelyek akár csak egy kicsit is kihívások elé tudnák állítani a magyar energiaellátás biztonságát. 

– Hogy látja, van esély a konfliktus békés rendezésére? 

– Abban reménykedünk, hogy a béketárgyalások, amelyek már folyamatosan zajlanak, egyszer talán eredményt is elérnek, és akkor az oroszok és ukránok között megindulhat egy békefolyamat, egyfajta megbékélés, amelynek eredményeként ennek az értelmetlen öldöklésnek véget lehet vetni. 

– Milyen terhet és feladatokat ró a háború Magyarországra? 

– Először is jött több száz ezer menekült. Az ő ellátásuk kötelességünk, hiszen ők a háború elől menekülnek, szó szerint az életükért futnak. Sebtében összepakolt csomagokkal jönnek nők, anyák a gyermekekkel, szívfacsaró látvány. Kötelességünk segíteni, ez adódik a keresztény mivoltunkból is, az emberségünkből, hogy ezeknek a menekülteknek minden segítséget megadjunk, például szállást, ellátást és munkalehetőséget. 

Akik úgy döntenek, hogy hosszabb ideig itt maradnak, itt telepszenek le, számukra munkalehetőséget is biztosítunk, hiszen azt gondolom, hogy sokkal jobb a menekültek számára is, ha nem segélyből, hanem munkából tudnak itt megélni. 

– Emellett természetesen számolnunk kell a háborúnak a gazdasági hatásaival is, amelyek egyelőre behatárolhatatlanok. A kontinens keleti és nyugati fele közötti együttműködés szálait gyakorlatilag napi jelleggel és módszeresen vágjuk el, aminek a hatásait majd hosszasan kell elemezni, de a legfontosabb most az, hogy minél előbb béke legyen. Természetesen mi megvédjük Magyarországot, nem véletlen, hogy a honvédség jelentős erői összpontosulnak most az ország keleti határvidékén. 

– Nagyon éles a kontraszt a magyar kormány és az ellenzék hozzáállása, habitusa között, ami a háborúhoz való viszonyulást illeti. Miért? 

– Ha most a baloldal kormányozna, az Magyarország számára hatalmas veszélyt jelentene, ugyanis az összevissza beszéd, a felelőtlenség, a meggondolatlanság egy háború idején rendkívül kockázatos. Háború idején a kimondott szónak majdnem olyan súlya van, mint a tettnek, és amíg békeidőben egy-egy felelőtlen kijelentés fölött könnyen el lehet siklani, addig háború idején súlyos következményei vannak a kimondott szavaknak is. 

A baloldal minden olyan dolgot elkövetne, amellyel belesodorná Magyarországot ebbe a háborúba, hiszen hallhattuk most már több képviselőjüktől is, nemcsak a vezetőjüktől, hogy katonákat és fegyvereket küldenének, valamint csalódottak amiatt, hogy nem engedjük át a fegyverszállítmányokat. 

– Ráadásul olyan károkat okoznának Magyarországnak, amilyen intézkedéseket maga az Európai Unió sem vár el. Ilyen például az, hogy a gázszállítások elzárását kezdeményezik. Ezzel gyakorlatilag szembemennek az európai szabályokkal, amelyek világosan beszélnek arról, hogy a földgázszállítások semmilyen módon nem kerülnek szankciók alá. Emellett a Paksi Atomerőmű új blokkjainak építését akarják felfüggeszteni vagy elhalasztani, amivel hosszú távon a négyszeresére növelnék a rezsiköltségeket. 

– Április 3-án országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás lesz, amelyek a háború megindulása előtti sorsdöntő kérdésnek minősültek, de új helyzet állt elő, ami teljesen más megvilágításba helyezi a választásokat is. 

– Szerintem a parlamenti választás 3 héttel ezelőtt is sorsdöntőnek volt minősíthető, most pedig – látva az elmúlt három hetet – azt gondolom, még inkább így van. A tét egyértelmű: Magyarországra a béke és biztonság, vagy a háborúskodás lesz jellemző az elkövetkező időszakban.