Komoly számolgatásra késztetik az önkormányzatokat a vágtató energiaárak

A meg­növekedett gáz- és villamosenergia-árak miatt az abonyi képviselő-testületnek is van mit mérlegelnie mostanság.

– Az elmúlt időszakban több tájékoztatást is kaptunk a vízi közműveinket működtető Dabas és Környéke Vízügyi Kft.-től. A cég arról informálta a testületet, hogy a megnövekedett rezsiköltségek miként érintik a működésüket.

– kezdte mondandóját az abonyi városháza legutóbbi képviselő-testületi ülésén a település polgármestere. 

Pető Zsolt kiemelte, ebben az esztendőben jár le a cég villamosenergia-beszerzési szerződése, ezért áttekintették, milyen költségek várhatók az áramszolgáltatást illetően. Itt kezdődtek el azok a gondok, amelyek miatt egyeztetni kell a társaság további működéséről. 

– Villamos áram tekintetében ugyanis jelenleg mintegy kilencszázmillió forint a Daköv éves költsége, a szolgáltató ötvennyolc települést lát el. Az áramszámlájuk jövőre várhatóan hatmilliárd forintra emelkedik. A mai információ ellenben már az, hogy a költségek akár a kilencmilliárd forintot is elérhetik – jelentette be a városvezető. 

Miután hozzátette, ilyen magas számok mellett a cég működése nem biztosítható, ezért a Daköv két lehetőséget vázolt: az egyik, hogy a tulajdonos önkormányzatok a növekményt arányosan bepótolják, a másik pedig hogy kormányzati segítséget kérnek. Ez utóbbi úgy lehetséges, ha – a víziközmű-törvény módosításának megfelelően – az önkormányzati víziközmű-vagyont ingyenesen állami tulajdonba adják. 

– A képviselő-testületnek egyelőre nem kell döntést hoznia a témában. A mostani eljárásrend szerint a polgármesternek egy nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az önkormányzat ebben az integrációs programban részt akar-e venni. 

– folytatta Pető Zsolt, aki ezután arra kérte a képviselőket, fogalmazzák meg a témával összefüggő kérdéseiket. 

Mint mondta, ő maga is feltette kérdéseit a Dakövnek, miszerint az esetleges átadást követően hogyan garantálják a minőségi szolgáltatást Abonyban, illetve a víziközművek fejlesztése miként valósul majd meg, ha arról nem a város gondoskodik. Az eseményen ezt követően Kovács László önkormányzati képviselő (VFE) kapott szót. 

– Amikor az önkormányzat maga üzemeltette a víziközmű-rendszerét, akkor kisebb-nagyobb problémákkal ugyan, de működött. Ezután bevontak minket egy közműtársulatba, mondván, hogy az jobb működést eredményez, ám ez a pillanat eddig még nem jött el. A szolgáltatást célszerűbb lenne az önkormányzatoknál tartani – vélekedett a képviselő. 

– Látjuk, hogy hány csőtörés van a városban. Ha megtartanánk magunknak a hálózatot, nem merném kijelenteni, hogy elbírnánk vele. Gondok adódnak a csőtörésekkel, előfordult, hogy három ilyen eset is volt egy nap alatt – vetette fel a témával kapcsolatban Korbély Csabáné. A városi képviselő szerint azonban érdemes még kivárnia az önkormányzatnak, hogy több információ alapján tudjanak dönteni. 

Az ülés következő felszólalója dr. Egedy Zsolt alpolgármester volt, aki rámutatott: a víziközmű-hálózat forgalomképtelen törzsvagyon, vagyis ha az állam átveszi azt, attól még a jogi környezet ugyanaz marad. 

– Ahhoz, hogy a rendszer elidegeníthető legyen, törvényt kell módosítani. Véleményem szerint, ha az állam más formában akarja fenntartani, akkor a koncessziós működtetés maradhat meg neki – taglalta. 

A plénum végül szándéknyilatkozatot fogadott el, mely egyebek mellett arra is kitért, hogy az államnak az átvett közművagyon állagának megóvásáról és jó karbantartásáról egyaránt gondoskodnia kell, valamint az energiaválságot követően a rendszert vissza kell szolgáltatni az önkormányzatnak. 

Fejlesztésekkel próbálnak reagálni a helyzetre

– Közgazdászként biztos voltam benne, hogy drágulni fognak az energiaárak, ha nem is ennyire drasztikusan – nyilatkozta dr. Túróczi Imre polgármester. 

– A sportcsarnokunkra már felszereltünk napelemeket, az idősek otthonára is, az új óvodán lévőt pedig bővíteni akarjuk. Most végzünk számításokat azzal kapcsolatban, hogy milyen megtakarításokat tudnánk elérni hőszivattyús rendszerek telepítésével. Pályázati elképzeléseink között most is szerepelnek épületenergetikai fejlesztések. A Toldi úti óvodában most cseréljük le a gázkazánt olyanra, amivel számítások szerint körülbelül negyven százalékkal csökkenthető a földgázfogyasztás. Intézményeinkben a nyílászárókat szigeteltük, a fényforrásokat pedig gazdaságosabbra cseréljük – sorolta lépéseiket a polgármester. 

A fafűtést választják Hunyadfalván

A megye legkisebb településén, Hunyadfalván eddig is takarékosan gazdálkodtak az energiával. A gázfogyasztás csökkentésére most az önkormányzati épületegyüttesben – mely magában foglalja a hivatalt, az orvosi rendelőt, a könyvtárat, a templomot – visszaállnak a fával való fűtésre. 

– Van egy kis önkormányzati tulajdonú, zömmel nyárfából álló erdőnk, ez biztosítja a tűzifát – mutatott rá Vékonyné Házi Eszter polgármester. 

– Már termeltünk is ki korhadásnak indult fákat a célra. Csak a kultúrház és az önkormányzati kisbolt fűtését nem tudjuk fával megoldani. A boltot nemrég szigeteltük, ezzel is csökkentve a várható fűtésszámlát. 

– Van egy vegyes tüzelésű kazánunk, azt is használni fogjuk a hivatal, az orvosi rendelő és a könyvtár fűtésére – mondta Oravecz Zsuzsanna Éva polgármester. 

– Azzal is sokat tudunk spórolni, hogy napelem működik az épületen, van két hűtésre-fűtésre is használható klímánk. A művelődési házat pedig csak rendezvények idején fogjuk felfűteni, melyekből nem tervezünk sokat a télre. Ha pedig egyéb rendezvények céljára kibérlik, az energiafogyasztást a bérlőnek kell állnia. 

Egy szobát tartanak majd melegen a hivatalban

Tiszainokán az óvodát vegyes tüzelésű kazánnal fűtik, a hivatal épületében télen egy szobát terveznek melegen tartani. Még nem kapták meg az első rezsiszámlákat, egyelőre nem is tudják pontosan, milyen összeget kell majd kigazdálkodni a tiszazugi községben. 

– A gondozási központunk felújítására pályáztunk, a szükséges összeget nem ítélték meg nekünk, pedig most nagy szükség lenne a korszerű nyílászárókra és szigetelésre. Eddig is több száz ezer forintot költöttünk a számlákra, a fűtési szezontól most még inkább tartunk – vázolta a helyzetet Kiss Erzsébet Eliza, a falu polgármestere. A részletekről majd a számok ismeretében döntenek, a térség több településén a rendkívüli önkormányzati támogatás igénylésében látják a megoldást.

Az intézményvezetőkkel is egyeztettek Jászladányon

Jászladányon az önkormányzat rövid és hosszú távú tervekkel készül a rezsiköltségek emelkedésére. Bertalanné Drávucz Katalin polgármester érdeklődésünkre elmondta, két hete megbeszélésre hívta össze az intézményvezetőket, számolnak, és keresik a megoldásokat. Azon dolgoznak, hogy a kötelező önkormányzati feladatokat finanszírozni tudják. 

– tette hozzá a polgármester. A rövid távú intézkedési tervek között említette például, hogy a mezőőrség, a közterület-felügyelet munkatársai és a pályázati kapcsolattartók – akik egy külön épületben dolgoznak – a polgármesteri hivatalban kapnak helyet. A művelődési házat felújítják, ezért egyébként is korlátozottan működne, így az intézmény munkatársai a könyvtárban folytatják tevékenységüket. Az önkormányzat nem kötelező feladatként bentlakásos idősek otthonát működtet, a megnövekedett költségek miatt azonban felmerült a fenntartóváltás gondolata.