Példaértékű a társadalmi összefogás jellemző a Jászkunságra

Kiemelte hogyan válhattak hatékonyabbá a beavatkozások, de megemlítette az önkéntes mozgalom további erősödését is.

– Az M4-es és M44-es új kockázati helyszíneknek számított tavaly, melyek kihívásaira beavatkozásokkal készültünk fel – magyarázta.

Második napirendi pontként dr. Beke Gabriella, megyei tisztifőorvos a szűkebb hazánk lakosságának egészségügyi állapotáról, az egészségromlást kiváltó esetleges okokról és a szükséges tennivalókról beszélt. 

– Az egészségi állapotot komplex tényezők határozzák meg, melyek közül a legfontosabb az életmód – hangsúlyozta, majd demográfiai adatokat vetített ki.

– Tíz éve tapasztalható, hogy a megye lakosságszáma csökken, hatalmas a természetes fogyás, de jellemző az elvándorlás is. A halálozást érintő információkat összevontan tárgyaljuk, a csökkenő tendencia tavaly megtört. A megye adatai az országosnál kedvezőtlenebbek – sorolta. Hozzáfűzte: néhány halálozási ok esetén területi egyenlőtlenség is megfigyelhető, a legrosszabb a helyzet a Kunhegyesi járásban.

– Míg hatvanöt év felett a keringési megbetegedések, addig a fiatalabbak körében a daganatok vezetik a listát. A megelőzés és a rendszeres szűrések tehát nem elhanyagolhatóak, számítunk a kisközösségekre és a civil szervezetekre – emelte ki.

A közgyűlés rátért a megyei öntözésfejlesztési stratégia felülvizsgálatára, melyre a megváltozott időjárási viszonyok miatt van szükség. A térséget már nem a belvíz, hanem az aszály és a szélsőséges körülmények uralják. Ezután a vízhiány elleni védekezésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.