Lesz mit fogniuk a jászkunsági horgászoknak

Donkó Pétertől, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége ügyvezető igazgatójától megtudtuk, az elmúlt év folyamán összességében igen szép mennyiséggel sikerült bővíteni a halállományt, a korábbi évekhez hasonlóan idén is túlteljesítve az éves terveket. 

A hazai horgászok által leginkább kedvelt halfaj egyértelműen a ponty. Nyáromnyaras – azaz már fogható méretű – pontyból összesen közel hat tonnát, kétnyarasból 31 tonnát telepítettek. A Tisza több vármegyei szakaszán a fogható pontyokból 23 ezer kilót engedtek a folyóba, a Malomzugi Holt-Zagyvába 4132 kiló potyka jutott, míg a Nagykunsági főcsatorna két ágának állományát közel húszezer kiló kopoltyússal gazdagították, így bőséges esély volt a kapásra. A szövetség hatáskörébe vármegyénken kívüli Tisza-szakasz is tartozik, ott is végeztek telepítéseket. 

A vizekbe ragadozó halakból is helyeztek ki, előnevelt süllőből összesen 430 ezer darabot, háromnyaras csukából pedig 1500 kilónyit, melyek között igen szép példányok is akadtak. 

– A fogási naplókat február 28-ig kell leadniuk a horgászoknak – emelte ki Donkó Péter –, így a tavalyi évről pontos adataink csak ezek összesítése után lesznek. Az azonban látszik, hogy amióta mi végezzük e vizek kezelését, tehát 2016 óta, kiemelt hangsúlyt helyezve a telepítésekre, egyértelműen nő a pontyfogások száma, kétszeres-háromszoros növekedés figyelhető meg területenként. Nyilván, ezt nem minden horgász érzi ennyire, hiszen vannak kevésbé sikeresek. Az viszont árulkodó, hogy az éves jegyeladások is növekednek, és nem váltanának mind többen engedélyt, ha nem lennének elégedettek a halfogási lehetőségekkel. Napijegyet is többen vásároltak. Sok horgásznál azért még mindig az számít, hogy minél több halat tudjon hazavinni, bár a sporthorgászok száma is nő, akiknek az élmény számít, a megfogott halat visszaengedik – mutatott rá Donkó Péter. 

– Idén a halőreinknek is kiadtuk, hogy figyeljék, jegyezzék fel, ha valahol jelentős fogások mutatkoznak, így nyomon tudjuk követni a területi különbségeket. 
A szövetség az ártéren rekedt őshonos halak mentésére is gondot fordít, bár ez nem mindig egyszerű feladat. Legutóbb a Tisza folyó árterületén található Cukorgyári kubik vízterületén végeztek ökológiai célú szelektív halászatot és halkutatást. 

Első alkalommal 3000, második alkalommal 500 kiló ponty, csuka, süllő, harcsa és egyéb nemes halat sikerült visszajuttatni a Tiszába a szolnoki szakaszon. Az invazív, nem őshonos fajokat viszont eltávolítják, hiszen ezek kiszorítják hazai halainkat természetes élőhelyükről: először 3000, másodszor 4500 kiló, túlnyomó többségben busa visszajutását akadályozták meg a folyóba. 

December 9–31. között a Malomzugi Holt-Zagyván végeztek törpeharcsa-gyérítést, ökológiai szelektív halászatot, melynek során másfél tonna invazív törpével ritkították az állományt. 

A halak, a takarmány, az üzemanyag drágulása, a béremelkedések és egyéb kiadások miatt a szövetség is kénytelen volt emelni a területi engedélyek árát, ezt még az ősszel meglépték. Ez elkerülhetetlen volt ahhoz, hogy idén is hasonló mértékű telepítéseket és egyéb szolgáltatást tudjanak biztosítani a horgászok folyamatosan növekvő táborának­.