2023.02.20. 13:55
Hidakat építene a Jászkunságban élő roma társadalom tagjai között Gönczi Erzsébet
Többgyermekes édesanya, maga is roma származású, és az a célja, hogy a nehéz körülmények között élő embertársainak életében pozitív változásokat érjen el. Néhány hete munkába állt Jász-Nagykun Szolnok vármegye roma nemzetiségi kapcsolati koordinátora, Gönczi Erzsébettel a vármegyei cigányság mai helyzetéről, munkájáról és céljairól beszélgettünk.
Gönczi Erzsébet néhány hete kezdte meg munkáját roma nemzetiségi kapcsolati koordinátoraként a vármegyeházán
Fotó: Mészáros János
– Néhány hete nevezték ki vármegyei roma nemzetiségi kapcsolati koordinátorrá. Mit jelent ez a titulus, mi a feladat?
– A munkaköröm meglehetősen széleskörű. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat munkatársaként, koordinálom a romákkal kapcsolatos társadalmi egyeztetéseket, tevékenységeket, vármegyei, illetve a vármegyét érintő országos szinten. Javaslatokat teszek roma nemzetiségi civil szervezetek felé együttműködések kialakítására, fejlesztésekre. Kapcsolatot tartok és egyeztetek az országos, vármegyei és a települési roma nemzetiségi önkormányzatokkal, emellett javaslatokat teszek a romák esélyteremtésével kapcsolatos programokra, és az azokhoz szükséges források bevonására. Kezdeményezem és koordinálom az országos, regionális és vármegyei szintű – romákat érintő - együttműködéseket. Véleményezem a feladatommal összefüggő előterjesztéseket, stratégiákat, programokat.
De ami nagyon fontos, közvetítek, és hidakat építek a vármegyében élő roma társadalom tagjai, csoportjai között.
– Milyen indíttatás alapján tölti be ezt a tisztséget, honnan érkezett, milyen iskolákat végzett, feladatköröket látott el? Mit lehet tudni Gönczi Erzsébetről?
– Fegyverneken végeztem általános iskolai tanulmányaimat, majd Szolnokon, a Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános iskola és Kollégiumban érettségiztem, itt szereztem irodai asszisztens szakmát is. Jelenleg Törökszentmiklóson élek a családommal és a férjemmel. Három gyermekem mellett a férjem gyermekét is közösen neveljük. Én magam roma származású vagyok, a férjem nem, de a kapcsolatukban ennek nincs jelentősége. Öt évig dolgoztam a Fegyverneki Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál, mint irodai asszisztens, ugyanakkor jóval több terep munkám volt, mint irodai.
Itt nyílt lehetőségem arra, hogy közvetlenül megtapasztaljam a hányatott sorsokat, nehéz életkörülményeket, emiatt éreztem indíttatást arra, hogy keressem azt a lehetőséget, melynek segítségével minél több segítséget tudok nyújtani a hátrányos helyzetű embereknek.
– Hogyan látja a vármegyei cigányság jelenlegi helyzetét?
– Én a saját tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében példa értékű az együttélés. Természetesen vannak kisebb-nagyobb helyi konfliktusok, de ezeknek a száma elenyésző. Közintézményekben, kormányhivatalokban nem lehet érezni a megkülönböztetést. Azt látom, hogy vármegyénkben egyre több roma dolgozik, egyre több roma végzi el a középiskolát, illetve szerez felsőfokú végzettséget.
– Mi az, amit roma koordinátorként tenni tud értük?
– Szeretném ösztönözni a fiatalokat a továbbtanulásra, a felnőtteket a munkavállalásra, családalapításra. Igyekszem információt nyújtani a hozzám fordulóknak a felnőttképzési és a kormány által nyújtott családtámogatási lehetőségek kihasználásában, például ilyen a CSOK, a különböző adókedvezmények, és az SZJA-mentesség, valamint az államilag támogatott hitelek és pályázatok.
– Mióta kinevezték milyen feladatokat kapott, mennyire könnyű, vagy nehéz ez a feladatkör?
– Az első feladatom a cigányság kaszton belüli feltérképezése.
Bizonyára nem mindenki tudja, a cigányságnak három népcsoportja van Magyarországon: a romungrók, vagyis magyar cigányok, vagy muzsikus cigányok, az oláh cigányok, akik a lovári nyelvet beszélik, valamint a beás cigányok.
– A beás cigányok nagyon zárt csoportban élnek, elenyésző százalékban élnek vármegyénkben. Az oláh cigányok nyitottabbak, és körülbelül a harmadát teszik ki az itt élő cigányságnak. A legnagyobb számban, az itt élők kétharmadát kitevő romungrók egyáltalán nem beszélik a cigány nyelvet.
Ugyan még pár hete kezdtem meg a munkámat, de a vármegyei vezetőkkel és a vármegyei roma nemzetiségi önkormányzat vezetőivel már volt lehetőségem találkozni és egyeztetni a közös munka irányát.
– Emellett február elején Fegyverneken egy szakmai nap keretében mutatkoztam be a térség roma társadalma előtt. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Esélyteremtési Információs és Koordinációs Munkacsoport tagjaként is tevékenykedem, ez egy plusz lehetőség, hogy tegyek a hátrányos helyzetű roma emberekért.
– Meddig szól a kinevezés?
A jelenlegi kinevezésem 2023. június 30-ig szól.
– Mi az, amit nagyon szeretne elérni mind a munkájában, mind az életében?
– Fontos célom, hogy sikeresen együtt tudjak működni a települési vezetőkkel, roma önkormányzatokkal, civil szervezetekkel vármegyei, illetve országos szinten is.
Szeretném megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek munkához, ezáltal jövedelemhez jutni a romáknak minden olyan településen, ahol nem egyenlő eséllyel és lehetőséggel tudnak munkát keresni.
– Nem utolsósorban pedig, olyan szakmai tapasztalat megszerzése a célom, amely hozzásegít ahhoz, hogy a jövőbeni munkám által a hátrányos helyzetű emberek életében pozitív változás következzen be.
