Egyszerűen széthordtak egy kunhalmot Bagimajor közelében, lépniük kellett a régészeknek

Egy szántóföld közepén áll, ezért folyamatosan széthordták a jó minőségű termőföld miatt az egyik, közelmúltban felfedezett bagimajori kunhalmot. Hogy kik tették és mikor, azt nem lehet tudni, a régészek viszont azt kérik, ne bolygassák tovább a fontos, feltételezhetően bronzkori síremléket. A kurgánt a napokban jegyzik be hivatalosan is, így ezután már büntetés is járhat a megrongálásáért.

M. R. E.

Már vizsgálják a régészek a legújabb kunhalmot

Fotó: Nagy Balázs

– Ez egy nyilvántartásban nem szereplő kurgán, körülbelül másfél-két éve vettem észre – mondta a legutóbb felfedezett kunhalomról a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Nagy Gábor természetvédelmi őr.

Maga a halomtest egykor akkora volt, hogy átnyúlt az úton, de ma már csak ennyi maradt belőle. Ugyanis, ez egy nagy termőképességű talaj, ezért kezdték el elhordani

– mutatta a másfél-két méter magas dombot a Kengyel-Bagimajor melletti szántóföldön.

– Hogy kik tették, és mikor, azt sajnos nem tudjuk. Mivel ez eddig nem volt régészeti lelőhelyként bejegyezve, és természetvédelmi nyilvántartásban sem, vagyis jogilag nem volt kunhalom, így elég nehéz az esetében jogi eljárást indítani – tette hozzá a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa.

Ami viszont megmaradt a kunhalomból, megvizsgálták a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei. Kiderült, valóban mesterségesen emelt dombról, mégpedig temetkezési halomról van szó.

– Egy, vagy több temetkezési hely lehet benne. Amikor ezeket létrehozták, különböző rétegek kerültek egymásra. Ezeket a rétegeket úgy tudjuk megfigyelni, hogy most egyenesre ássuk a falát, így látjuk, hogy milyen módon alakították ki. Továbbá, azt is észrevehetjük, hogy esetleg van-e benne utólagos beásás. Vagyis, hogy miután elkészült, megbolygatták-e ezt a halmot. Nem tárjuk most fel a a területet, csak megtartanánk a jelenlegi állapotában azért, hogy később az utókornak is meg tudjuk őrizni. Most ez a cél – hangsúlyozta Nagy Fanni, a Damjanich János Múzeum régésze. Hozzátette, a sírhelyet a napokban régészeti lelőhelyként is bejelentik, így ezentúl büntethetik azt, aki beleás, vagy tovább rongálja.

A régészek és segítőik pénteken kezdték el vizsgálni a Bagimajor mellett megtalált újabb kunhalmot, ami valószínűleg bronzkori sírhelyet takar
Fotós: Nagy Balázs

Bár a most vizsgált domb szántóföldön található, a legtöbb kunhalom nem csak régészeti, de kiemelt természetvédelmi értékkel is bír, a nagyon ritka növénytársulások miatt.

Kengyel és Bagimajor között két látványos kunhalom is magasodik. Egyiken a szintén különlegességnek számító szélmalom áll, a másik a két települést összekötő út környékén. De ettől a kettőtől bizonyítottan is több van a térségben.

Csak itt, a könyéken ismerünk még kettőt, illetve a régi térképek, és a domborzat alapján legalább egy tucatnyi lehet Kengyel határában. Bagimajor környékén ez az első kunhalom amit megbontottunk, viszont ebben az esetben sem fogjuk a központi sírt feltárni. A lényeg, hogy jelezzük a helyieknek, hogy ez egy fontos lelőhely, melyet nem szabad tovább pusztítani. Bár a halomköpenyben nem szokás komolyabb leleteket találni, viszont szerencsénkre már egy korhatározó edényt találtunk, melyből azt feltételezzük, hogy a kora bronzkorra tehető ez a halom. Ez biztosan temetkezési hely volt, a rétegződése, a mérete is ezt mutatja, valamint a kerámia kora, amit megtaláltunk. Lehetne települési halom, vannak ilyenek is, de azok sokkal nagyobbak. Emellett lehetnének templomdombok is a középkorból, de azon megtaláltuk volna legalább a szakrális épület maradványait

– tájékoztatott dr. Mali Péter, a Damjanich János Múzeum régésze.

Bagimajor legújabb kunhalmánál ezentúl tábla is figyelmezteti az arra járót, védettség alatt álló terület, a földhalmot bolygatni tilos!