Rendőröknek kellett bejuttatni a munkaügyi ellenőröket egy jászkunsági feldolgozó üzembe

Térségünkben változatlanul találnak feketén foglalkoztatott munkavállalókat a hatósági ellenőrzések során. Az érintett munkáltatók egy része emiatt nem is látja szivesen a hatóság embereit.

Kovács Berta

Forrás: Illusztráció

Fotó: Shutterstock

Az ellenőrzések országos összefoglalójában példaként egy vármegyénkben előfordult esetet is említenek. Egy zöldségfeldolgozó üzemben foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzést tartottak. A helyszínen rendkívül nagy segítséget jelentett a rendőrség jelenléte, mivel az épület zárva volt és oda nem akartak senkit beengedni, így szükség volt hatékony fellépésükre, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést elvégezhessék a szakemberek. A helyszínen 7 munkavállalót ellenőriztek, akik épp fokhagymát válogattak. Kiderült, e munkáltató e dolgozók munkaviszonyát nem jelentette be az adóhatóságnak és munkaszerződésüket sem foglalta írásba.

S bizony a hasonló esetek nem ritkák. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tavaly 597 munkáltatót és 1377 munkavállalót ellenőrzött a kormányhivatal foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztálya, s összesen 477 munkáltatónál tártak fel szabálytalanságot, amely 967 munkavállalót érintett.

Utóbbiak közül 255-öt foglalkoztattak feketén; elsősorban az építőipar, illetve a szálláshely, vendéglátás, valamint a kereskedelem területén.

A vármegyei kormányhivataltól azt is megtudtuk, a legtöbb szabálytalanságot – 157 esetet – a kereskedelem területén tárták fel a revizorok, de jelentős volt az építőipar (138) és a szálláshely, vendéglátás (97) ágazatában észlelt szabálytalan foglalkoztatások száma is. Emellett a feldolgozóiparban, a gépiparban, a biztonsági tevékenységben, de a mezőgazdaságban, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, egészségügy, szociális ellátás, igazgatás, oktatás és egyéb ágazatokban is találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Ezek közül a fekete foglalkoztatás (164 eset) bizonyult a leggyakoribbnak. Sűrűn előfordultak a munkaidő, szabadság, ügyelet és készenlét nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok (128 eset) is. Munkaidő kerettel kapcsolatos kihágás 39, munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanság 28 esetben fordult elő a vizsgálatok során.

Természetesen tavaly sem maradtak el a szankciók.

Összesen 89 munkaügyi bírságot szabott ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 12 millió forint összegben. Eljárási bírságot 61 esetben róttak ki, amelynek összege 5,3 millió forint volt.

A hatósághoz tavaly összesen 36 közérdekű bejelentés és 44 panasz érkezett, leginkább fekete foglalkoztatás miatt. De egyéb munkaügyi szabálytalanságra – például a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolásra és az igazolások kiadására, valamint munkabérre, munkaidőre vonatkozó panasz is érkezett a kormányhivatal foglalkoztatási, foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi főosztályához.

A kisvállalkozások többet hibáznak

– Az ellenőrzések adataiból látszik, hogy a vizsgálatba bevont munkáltatóknak 70 százalékánál találtak valamilyen problémát – véleményezte az ellenőrzési adatokat dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége vármegyei szervezetének elnöke.

– A jellemzően akár több száz főt is foglalkoztató cégeknél mindig van kellő apparátus, hogy legyen valaki, aki odafigyel arra, hogy minél jobban betartsák a szabályokat. De a kiskereskedelemben vagy az építőiparban, ahol átlagosan az egy munkáltatóra jutó dolgozói létszám nem éri el a hét-nyolc főt, már nem biztos, hogy kellő figyelmet tudnak, akarnak fordítani arra, hogy minden szabályt precízen kövessenek. A fő probléma pedig itt jelentkezik. Mindenki örül, ha piacon tud maradni a nehéz helyzetben is. Ha az energiaköltségeket nem tudják úgy rendezni, ahogy szeretnék, próbálnak ügyeskedni, hogy ne keljen a vállalkozást szüneteltetni vagy felszámolni. Ennek az ügyeskedésnek a hatását látjuk az adatokon – nyilatkozta a vármegyei VOSZ elnök.