Egy kalandpálya kötélrendszere okozhatta a szolnoki katonai helikopter tragédiáját

Mint arról szerdán hírportálunk beszámolt, lezuhant egy, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár kötelékéhez tartozó katonai forgószárnyas Horvátországban. A mentőcsapatok megtalálták a helikopter roncsait, átkutatásuk során egyelőre két katona holttestét találták meg. A magyar helikopter legénységének harmadik, eltűnt tagját a horvát mentőszolgálat tagjai még keresik.

Egyelőre nem tudni, mi okozhatta a tragédiát. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdai rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a gyakorlatot Zadar környékén, a többnemzeti különleges légi kiképzési központ szervezésében hajtották végre. Ezen évek óta részt vesz a magyar helikopterdandár. A fedélzeten tartózkodók részben nagy tapasztalatú, részben pedig kiképzés alatt álló katonák voltak, akik magashegyi kiképzésben vettek részt, közölte a védelmi tárca első embere.

A nemzetközi sajtó, elsősorban a horvát hírportálok információi szerint a tragédia a Zadarhoz közeli Cikola-kanyonban történt. Noha a vizsgálatot még nem fejezték be, a horvát Telegram portál több egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a három magyar katonát szállító helikopter túlságosan alacsonyan szállt, és nekiütközött egy úgynevezett zipline-nak, egy, a szakadék felett kifeszített drótkötélnek.

A zipline – magyarul átcsúszópálya – mellesleg olyan, rendszerint rozsdamentes acélból készült drótkötélpálya, amelyet két magaslat között feszítenek ki, megfelelő szerkezettel pedig ember, sőt áru is átcsúszhat egyik pontból a másikba. Jobbára szórakoztatás céljából épülnek. Ami biztos: a magyar gép támaszpontjára tért volna vissza a napi gyakorlat befejeztével, amikor bekövetkezett a tragédia.

A turisták szórakoztatására és kalandtúrára emelt zipline-szerkezet már jó ideje ott, a patak és a Krka folyó találkozásánál áll – jelentették a horvát lapok.

– A Cikola-kanyon nagyon kanyargós, és egyáltalán nem alkalmas alacsony repülésre, még kaszkadőröknek sem. Egyetlen egyenes szakasza sincs, így igazán szokatlan, hogy katonai helikopter repült itt – idéznek néhány helybelit a horvát hírportálok.

A kéthetes légi gyakorlat térképeit frissítették, arra azonban nem adtak határozott választ a horvát fegyveres erők vezetői, hogy a zipline, a drótkötél – a feltételezések szerint ebbe ütközött a magyar helikopter – szerepelt-e a naprakész térképeken. A horvát légierő parancsnoka szerint alacsony magasságon a pilótáknak figyelniük kell az esetleges akadályokat.

– A pilóták M-SAT képzésen vettek részt – erősítette meg a horvát védelmi miniszter. Mario Banozic közölte, hogy haladéktalanul megkezdődött a vizsgálat, hogy kiderítsék, miként következett be a súlyos baleset.

– Mélyrepülésben száguldott a kanyonban – ezt írta nem hivatalos forrásokra hivatkozva a tportal. Tomislav Pusnik dandártábornok viszont azt mondta, hogy a baleset okáról egyelőre semmit sem tudni. 

A horvát fegyveres erők vezérkari főnöke „sajnálatos eseménynek” nevezte a történteket.

– Hegyi repülési kiképzéskor következett be a tragédia – mondta Robert Hranj, aki azt is közölte, hogy a horvátokhoz magyar nyomozók is csatlakoznak, a vizsgálatot pedig a NATO szabványaival összhangban folytatják le.

– A vizsgálatot kiemelten kezelik – egészítette ki a horvát légierő parancsnoka. – Ennek során a baleset közvetlen és közvetett okait egyaránt feltárják – mondta Mihael Krizanec. Szavai szerint a képzést kéthetesre tervezték, a baleset azonban nem az úgynevezett pilótazónában történt, hanem a bázisul szolgáló katonai reptér felé vezető hazaúton.

– A kéthetes képzéshez szükséges összes térképet frissítették. Naprakészen szerepeltek benne az antennák, a szélerőművek és minden egyéb akadály, amely korlátozza a légi forgalmat – hangzott el a horvát védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján.

– Minden információt feltüntettünk a térképeken – jelentette ki Pusnik. Vajon a zipline is szerepelt a térképeken? – faggatták az újságírók.

– Egy kanyonban fekszik, felette egy távvezetékkel, és ezt megjelölték – a tábornok válaszából nem derült ki azonban, hogy a térképen a zipline-t, a távvezetéket, esetleg mindkettőt berajzolták volna.

A légierő parancsnoka szintén kitért a konkrét válasz elől. Senki sem hibáztatható ilyen helyzetért – érvelt Krizanec.

– A térképeket frissíteni kellett, de 300 méternél alacsonyabb magasságon a legénység kötelessége a terület megfigyelése és az akadályok elkerülése – mondta a horvát légierő parancsnoka.

– See and avoid! – idézte az elemi szabály angol változatát, azaz „Tájékozódj, és kerüld el!”. A 300 méternél alacsonyabb magasságon senki sem lehet biztos abban, hogy nem ütközik váratlan akadályba.

– A katonai helikoptereknek nincs fekete dobozuk, amelyekből utólag ki lehetne szűrni a repülési körülményeket. A paramétereket azonban folyamatosan figyeli a repülési adatrögzítő. Amint a helyszínelők megtalálják az eszközt, az elemzés szempontjából relevánsnak tekintik az adatait – mondta Krizanec.

A képzést egyébként ezer láb, azaz 300 méter magasságig tervezték. A légierő parancsnoka leszögezte, hogy a helikopteren van egy pontos pozíciót jelző eszköz, amelyből a jármű utazómagassága is megállapítható. Helyi források szerint a légi gyakorlat idejére Horvátországban a légtér egy részét is lezárták.

– Nagy robajra lettem figyelmes. Éppen bádogos munkát végeztem, de tudtam, hogy a csattanás nem a közelből jön. Aztán láttam, hogy bekövetkezett az égszakadás. Sűrű füst gomolygott – így ecsetelte a magyar helikopter tragikus balesetének részleteit a horvát RTL-ben megszólaltatott helybeli.

Egy, a Cikola-kanyonnál, a tragédia helyszínének közelében kávézó turista 12.30 körül hallott egy robbanást, és utána égett gumi szagát is érezte.