Az átalakuló támogatások változásokkal járnak

Az elszálló költségvetési hiányról szóló hírek után nem meglepetés, hogy a lakáscélú kedvezményes hitelek rendszerében a nagyvárosi csok a jelenlegi formájában előbb-utóbb átalakul. Sok érv elhangzott amellett is, hogy a csoknak ezt a formáját csak a vastagabb pénztárcájú vevők engedhették meg maguknak, enélkül mindenki más esélytelen volt a főváros környéki árakat, vagy a legkeresettebb vármegyeszékhelyek, mint Szeged, Debrecen vagy Kecskemét árait megfizetni.

 Kezdődött azzal, hogy a hitelintézetek százezer forinttal, hatszázezer forintra emelték az igényléshez szükséges jövedelemigazolás határát. Majd jövő évtől az eredeti, mostanra nagyvárosinak keresztelt csok sem lesz már (a falusi csok marad). 

A csok kivezetése jövő évtől azt jelenti, hogy egy hatvanmillióra értékelt, húszéves futamidejű hitellel vásárolt ingatlan törlesztőrészlete több mint 30 millió forinttal lesz drágább, mint korábban volt a két- és többgyerekes családok esetében. Megszűnik ezenkívül a csokon keresztül vett ingatlan vagyonszerzési illetéke is, ami újabb 4 százalékot nehezít, míg a családi építkezők áfájának 5 százalékos kedvezménye sem lesz már. Az Ingatlanbazár szerint ez még a jelenlegi ínséges hitelfelvételi időkben is meg tudja mozgatni a piacot, feltételezve, hogy a tavaszi kevés fellendülés egy részét épp a csokot igénybe vevő vásárlók alkották. Hogy ez mekkora keresési nyüzsgést okozhat az év hátralévő részében, el lehet képzelni. A csokot legtöbbször igénylő harmincas korosztálynak nagyjából öt hónapja maradt, hogy a régi feltételek mellett ingatlant vásároljon. Ők azok, akikről valószínűsíthető, hogy minden iroda és ingatlankereső portál állandó vendégei lesznek. Hacsak a tulajdonosok is át nem gondolják a helyzetet. 

Az Ingatlanbazár szerint nem lenne meglepő, ha a 30–60 millió forintos zónában nem virítana új árcímke a meghirdetett csok-esélyes ingatlanokon. Magyarán a városi csok a lassú csökkenési trend ellenére egyszerűen megemelné az ingatlanok árát az amúgy is nagyon drága vármegyeszékhelyeken. Ez a veszély főként a családi házakat és sorházakat érintheti, amelyek eddig a többgyerekes családok keresett célpontjai voltak. A panelek és kisebb téglaépítésű lakások árát az Ingatlanbazár szerint inkább a szezonálisan jelentkező albérletkeresési dömping emelheti, hiszen az egyetemi városok albérletdíjai soha nem látott magasságokba emelkedhetnek a befektetési ingatlanokat vadászók miatt. Mivel minden elemzés szerint a családi okok (nagyobb, minőségibb ingatlanba költözés) és a befektetési célok mozgatják a magyar ingatlanpiacot, úgy tűnik, hogy a nagyobb településeken egyelőre búcsút mondhatunk az árcsökkenésnek.

 Ha valaki mégis számítana rá, a falusi csokra jogosult településeken még megvalósulhat. Igaz, sok esetben az elavult technológiával szigetelt családi házak esetén. A falusi csok miatt jövőre ez maradhat az egyetlen terület, ahol a lakáscélú hitelkedvezmények megmaradhatnak, ezért a vásárlók figyelme még inkább a nagyvárosok vonzáskörzetében, de elérhető távolságra lévő településeken való keresés felé fordul. Ők lehetnek a csok-változások nyertesei a következő évben is, hiszen a városi csokot igénybe vevő vásárlói réteg közel fele várhatott eddig ki csökkenő árakat remélve. Ezek a szerencsés helyzetben lévő kistelepülések – ha eddig még nem tették meg – elkezdhetik a családi infrastrukturális fejlesztéseket, mert a lakosságszámuk akár számottevően meg is növekedhet és meg is fiatalodhat.

 Aki viszont a városi csok-területen csökkenő árakra számított, most még gyorsan meggondolhatja magát, az év végéig még van idő lépni, a jelenlegi, még kedvezményes hitelek mellett megkötni a szerződést – tanácsolja az Ingatlanbazár. Ehhez pedig keresni, keresni, keresni kell.