2023.08.13. 17:30

Érdemes már óvodás korban foglalkozni a pénzügyi tudatosság kérdésével

A pénz értékének megtapasztalása a tudatosság fontos lépése. A mai középkorúak többsége a nehézségeket saját kárán tanulta meg. Napjainkban már az iskolákban is előkerül ez a kérdéskör. Csinger Csaba, független pénzügyi szakértővel az alapok megteremtéséről is beszélgettünk.

Pakainé Pusztai Nóra

Úgy válhatuk pozitív megtakarítóvá, ha minden hónapban félrerakunk egy bizonyos összeget – vallja Csinger Csaba, független pénzügyi

Fotó: Pakainé Pusztai Nóra

Az emberek többségének van valamilyen célja, vágya, amit szeretne megvalósítani, lehet ez utazás, autó, vagy éppen lakásvásárlás.

– A mai középkorúak egy része a pénzügyi tudatossághoz kapcsolódó nehézségeket a saját kárán tanulta meg, ugyanis korábban nem volt jellemző az iskolai nevelésben ez a téma, pedig fontos róla beszélni – emelte ki Csinger Csaba, független pénzügyi tanácsadó.

A tapasztalatok szerint a fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen értéke van a pénznek, hogyan kell kezelni, mennyit kell maszekolni és műszakolni azért, hogy megvehessék, amire vágynak.

– Sokan csak azt látják, hogy a szülők elmennek dolgozni és a hó elején vagy végén feltöltik a hűtőt és megvásárolnak mindent. Persze, akik már eljárnak dolgozni, vagy éppen a nyári szünetben diákmunkát vállalnak, ott egy picit más a helyzet – tette hozzá.

A középiskolásokkal már elengedhetetlen szót ejteni a pénzügyi tudatosságról, tervezésről, nyolc-tíz év elegendő az alapok megteremtéséhez.

Sokkal egyszerűbb nagyobb távban kisebb összegben félretenni, mint hirtelen előteremteni több millió forintot. Tudjuk, hogy lakást vásárolni ma Magyarországon az átlagember hitelből tud, nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mennyit. Minél nagyobb az önerő, annál könnyebben szabadul később a hiteltől

– részletezte.

Egyre több felkérést kapnak, hogy iskolákban tájékoztatót tartsanak a témában, talán ennek is köszönhető, hogy mára a harmincév alattiak közül is egyre többen keresik fel a szakembereket, ha takarékoskodni szeretnének.

– Mi meg tudjuk mutatni, hogy a célhoz mivel kell elindulni, hogy minél hamarabb elérje. Gazdálkodj okosan a való életben! Például az egyik fontos lépés, hogy ha arra rendezkedünk be, hogy a fizetésünk tíz-tizenöt százalékát elkülönítjük és a többit osztjuk be. Ezzel szemben a magyarok többsége, még mindig úgy él, hogy addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér, vagy még annál is tovább – hangsúlyozta példaként.

A családi minta is számít, sokan azt sem tudják pontosan mire költik a bevételüket.

Minden konzultáció azzal kezdődik, hogy elkészítjük a pénzügyi térképet, átbeszéljük a családok vágyait, céljait. Az emberek nyolcvan százaléka szerint nem reális a különbözet, ami marad és mégsem tudják, mire megy el a pénz. Ehhez az elterjedt bankkártyahasználat is hozzájárul, onnan ugyanis jobban „kopik” a pénz

– magyarázta.

A szakember kiemelte, nem az a mi pénzünk, amit megkeresünk, hanem amit nem költünk el.

A zsebpénzkérésről is szót ejtett

Sok szülő hezitál, amikor a zsebpénz adásáról van szó, de a korosztályt sem könnyű meghatározni, akikkel már érdemes gyűjtögetni.

– Első körben, ha még kisóvodás a gyerek csak azért is adhatunk zsebpénzt, ha jól viselkedett. Legyen ez 50-100 forint, ami a fontos, hogy ő tegye bele a perselybe. Érezze, hogy ő gyűjti a pénzt. Későbbiekben már rá lehet írni, hogy mire vágyik, így tisztázódik a cél – emelte ki Csinger Csaba.

Hozzátette: érdemes megértetni vele, hogy nem szégyen kérni. És a szülő, ha teheti ki is egészítheti az összeget.

– Amennyiben sikerül megvásárolni, amire gyűjtött, valószínűleg ezt az életvitelt viszi tovább és pozitív megtakarító válik belőle, aki minden hónapban félrerak a céljaiért. Ezzel szemben a negatív megtakarító, ami sajnos hazánkban jellemzőbb, elkölti a pénzét és ha szeretne valamit hitelt vesz fel – emelte ki a két típust.