2023.09.12. 19:48
Így szúrhatja ki a Föld mellett száguldó üstököst a hajnali égbolton – a Jászkunságból sem lehetetlen elcsípni!
A napokban már egy kisebb távcsővel is látható az az égi vándor, melyet alig egy hónapja fedezett fel egy japán amatőr csillagász. A Nishimura üstököst a Föld északi féltekéjén a hajnali órákban, közvetlenül napkelte után lehet megtekinteni szeptember 17-ig, ezután kezd majd távolodni a Naptól. Segítünk, hogy hol érdemes keresni a nem mindennapi égi jelenséget.
Az üstökösök érdekes világáról Ujlaki Csaba, az Agóra Csillagkedvelők Klubja, és a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vezetője beszélt
Fotó: Mészáros János
– A Nishimura üstökös most valamelyest szabad szemmel, de inkább távcsővel látható, a Napot szeptember 17-én közelíti meg – mondta a nemrég felfedezett égi jelenségről Ujlaki Csaba, az Agóra Csillagkedvelők Klubja, és a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vezetője.
– Innen elég kedvezőtlen a láthatósága, mert a hajnali órákban, napkelte előtt lehet megpillantani, és csak nagyon sík terepen. A Vénusz bolygótól balra, az Oroszlán csillagép „fejénél” lehet látni, a megfigyeléshez egy kisebb távcső ajánlott. Több nagyon szép fotó készült már róla, elég hosszú, zöldes színű csóvája van. A pontos összetételét nem nagyon tudják még, hiszen mostanában vizsgálják, ahogy a méretét is. Azt viszont tudják, hogy 437 éve múlva tér majd vissza hozzánk, amennyiben nem történik a pályájában változás, valamilyen külső hatás miatt. Ez egy úgynevezett hosszú periódusú üstökös, az Oort felhőből, a Naprendszer külső részéből érkezett hozzánk – magyarázta a szakember.
Hozzátette, az üstökösöket megfagyott gázok, porszemek alkotják, és viszonylag "kicsi" néhány kilométeres magjuk van, a 10 kilométeres átmérőjű már nagynak számít. A Naprendszer keletkezéséből visszamaradt anyagokból épülnek fel, és mint a piszkos hógolyók, úgy keringenek a Nap körül.
– Ahogy megközelítik a napot, a megfagyott gáz elpárolog, és csóvát képez az üstökös mögött, vagy, amikor a Naprendszerből kifelé halad az üstökös, akkor maga előtt tolja. Egy nagy, elliptikus pályán haladva kerülik meg a Napot, és gyorsan távoznak. Amikor valamilyen zavaró körülmény hatására bezáródik a pályájuk, akkor válnak visszatérő üstökössé, mint a Nishimura is – mondta a csillagász.
Mint megtudtuk, az üstökösök két zónából érkeznek hozzánk. Az egyik a Neptunuszon túl, a Plútót is magában foglaló külső kisbolygó öv, ahol nagyon sok törpebolygó is van. A másik a külső üstökös zóna, ami a Naprendszer legszélén helyezkedik el, mintegy gömb formában körülvéve azt. Innen érkezett hozzánk a Nishimura üstökös is, mely felfedezőjéről, Hideo Nishimura japán amatőr csillagászról kapta a nevét.
