Parádés hangulatban telt az I. Vármegyebál, őzpecsenyét is kóstolhattak a résztvevők – galériával

Megyebálból ugyan rendeztek már jó néhányat, ám amióta a régió visszanyerte vármegyei rangját, ez volt első ilyen jellegű összejövetel.

A hagyományokhoz híven a rangos társadalmi eseményen most sem csak az öncélú szórakozáson volt a hangsúly: bevétele ezúttal is jótékony célokat szolgál. Ezúttal a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj keretét támogatták a résztvevők.

Ahogy az lenni szokott, most is felhangzott az MH Szolnok Légierő Zenekar bál kezdetét jelző fanfárja, majd a parkettát a szolnoki Tisza Táncegyüttes tangai vették birtokba, hogy fergeteges nyitótáncukkal megadják a lendületet a báli hangulathoz.

Berkó Attila főispán, a vármegyei kormányhivatal vezetője egy rövid beszédben üdvözölte a részvevőket, utalva többek között arra is, hogy Szolnok mindig katonaváros volt. Ennek jegyében másodikként dr. Bali Tamás ezredes, az MH 86 Kiss József Helikopterdandár parancsnoka szólt a bálozókhoz, kiemelve, hogy ami összeköti a katonákat és a civil társadalmat, az a biztonság és a szabadság az arra irányuló vággyal együtt; ezt pedig a honvédség biztosítja.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere nem tudott jelen lenni, így szavai csak tolmácsolásban hangozhattak el. A bál házigazdájaként Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőjében visszatekintett a múltra, megemlékezett arról is, hogy az első alispán, Sipos Orbán munkájának köszönhetően száznegyvenöt éve épült meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székháza.

Ezt követően pedig a szórakozásé, a zenéé volt a főszerep.

A társaság megismerkedhetett Dánielfy Gergővel, aki akusztikus műsorral mutatkozott be. Produkciója alatt már illatok szivárogtak be a báli terembe, bizonyítandó, hogy a vendégsereg ezúttal sem marad éhen. A választékra ezúttal sem lehetett panasz, a vacsora előtt azonban még Oláh Gábor területfejlesztési programok végrehajtásáét felelős helyettes államtitkár pohárköszöntője nyomán koccintottak egyet a jelenlévők.

Igazán kár lett volna teli hassal érkezni az estre, hiszen a hagyományos újházi tyúkhúsleves mellett olyan ínyencségeket lehetett csemegézni, mint például a borókás őzpecsenye, kapros fogasfilé, pirított kacsacomb, spárga hollandi mártással, bélszín, hideg kacsamáj, lazacrózsák, vadpástétom, kaviárral töltött tojás... Desszertből is találhatott mindenki kedvére valót, meg lehetett kóstolni az év tortáját, mely a sajátos Spicces füge respektus elnevezést kapta; de volt eper és csokitorta, aranygaluska és rétes is.

Miután csillapították éhüket az egybegyűltek, a Fricska Táncegyüttes teremtett kedvet a továbbiakhoz látványos műsorával. A talpalávalóról és a jó hangulatról az est további részében a Smart Zenekar gondoskodott, a vendégek táncolhattak kedvükre, ahogy az egy igazi bálhoz illik. Aki pedig a táncban újfent megéhezett, éjfél után tárkonyos borjúragulevessel újfent olthatta éhét. 

A podcast megtalálható a Szoljon.hu Youtube- és Spotify-csatornáján is.