Újabb izgalmas részletek derültek ki a világszenzációnak számító jászsági római kori leletekről

A Jász Múzeum és az ELTE BTK Régészeti Intézete december 7-én, a Múzeumi Esték programsorozat keretében mutatta be a Jánoshida-Jászberény határában előkerült római kori sírt és a hozzá tartozó leletanyagot. Gulyás András régész, muzeológus, a Jász Múzeum igazgatója elsőként a lelőhely felfedezéséről beszélt a jászsági közönségnek.

– Kerékgyártó Gyula, Steuer István és Kubon Péter, a Jász Múzeum Közösségi Régészeti Csoportjának tagjai 2021-ben műszeres kutatást végeztek a Jánoshida-Márkuspart nevű határrészen, ahol a „Jászkakasok” több mint száz fémtárgyat gyűjtöttek össze – kezdte mondandóját a szakember.

Megtudtuk, hogy ezek között voltak például vaskori bronztárgyak, avar bronz szíjvégek, avar, bizánci és középső rézkori aranytárgyak is.

– A különleges tárgyak miatt megkerestem prof. dr. Vida Tivadart, az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetőjét. Kiderült, hogy két tárgy is hasonló az izraeli Caesarea-ban talált bizánci kincsben szereplő két tárgyhoz. A lelőhely kutatására együttműködést kötöttünk és elkezdtük a közös munkát, amelyhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Régészeti Intézete is csatlakozott – avatott be a részletekbe Gulyás András.

A felszínen talált kincsek alapján a területen egy 7-8. századi avar temetőt feltételeztek a régészek. Szisztematikus kutatást építettek fel annak érdekében, hogy minél több információhoz jussanak a lelőhelyről. A 2022-ben indult ásatás során nagy meglepetés érte a régészeket, ugyanis az avar kori sírok között egy több száz évvel korábbi, 1. századi sírt is találtak, ami feltételezhetően a Római Birodalom egyik központjából érkezett orvos csontvázát és a gyógyításhoz, sebészeti beavatkozáshoz használt eszközeit rejtette. 

Mint arról korábban hírportálunkon már beszámoltunk, a restaurált, eredeti leleteket és a halott doktor csontvázát exkluzív sajtótájékoztató keretében idén áprilisban mutatták be Budapesten, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében. A különleges leletegyüttes híre bejárta a világsajtót. Ez nem is csoda, hiszen a korszakból eddig egyetlen hasonló minőségű orvosi készlet ismert, mely a birodalom egyik leggazdagabb települései közé tartozó Pompeiiből származik.

Dr. Samu Levente régész, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársa előadásában elmondta, hogy az orvoslelet váratlan előkerülése hatalmas meglepetésként érte a szakembereket, mert nem számítottak erre a korszakra. Szólt arról is, hogy idén folytatódott a feltárás, és ennek eredményeként az orvosi sír mellől előkerült egy szintén a kora császárkorhoz köthető női sír, mely egy gyönyörűen díszített ónbevonatos bronztükröt rejtett.

– Ez azért is jelentős, mert idén az volt az egyik fő célunk, hogy tisztázzuk, az orvossír csak önmagában álló temetkezés vagy egy nagyobb temető része lehet. Úgy tűnik, hogy itt egy komoly kora császárkori temetőről beszélhetünk – fűzte hozzá dr. Samu Levente.

Az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetője, prof. dr. Vida Tivadar további részleteket osztott meg a világviszonylatban is különleges leletegyüttes jelentőségével kapcsolatban.